Itt az ápoló, hol az ápoló

Legalábbis ez derült ki azon a minapi szakmai fórumon, amelyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szervezett az aggasztó helyzet okainak föltárására. A rendezvényen - ahol a kérdésben érintett két szaktárca is képviseltette magát - kezdetben elbeszéltek egymás mellett a minisztériumok és a kamara, ám csakhamar kiderült: ennek az az oka, hogy mindenki más statisztikából dolgozik.

Balogh Zoltán, a köztestület elnöke azt mondta a Magyar Hírlapnak, megdöbbent, amikor a tárcák azt állították, hogy az idén végzett szakápolók száma jelentősen nőtt az elmúlt évekhez képest. „A betegek és mi ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, s nem győzzük mondani, hogy az ellátórendszer lassan megbénul az ápolók, asszisztensek hiánya miatt" - közölte.

A fórumon számok is előkerültek például arról, hogy a munkaügyi központok több mint ötszáz, egészségügyi szakmát tanuló állástalan képzését támogatták. Csakhogy - mondta Balogh Zoltán - masszőröket, mentőápolókat, gyógyszertári asszisztenseket képeztek, ami elhibázott lépés volt. A mentésnél nincs szükség szakemberekre, hiszen éppen elbocsátások voltak, masszőrből és patikai asszisztensből pedig sok helyütt túlkínálat van. Balogh Zoltán szerint ez is mutatja,, hogy a képzést a kormány nem szakmai és területi igényekhez igazítja, mert nem megfelelő adatokból dolgozik.

A MESZK ugyanúgy szolgáltat tényeket saját bázisából, mint a képzési intézmények, ám a számok végül „ömlesztve", strukturálatlanul kerülnek a minisztériumok asztalára. Így elképzelhető az is, hogy a nappali tagozaton végzett „egészségügyi dolgozók" összlétszámában az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és szociális gondozó végzettségűek is megjelennek, az elnök mindenesetre ezt gyanítja a valóságtól elrugaszkodott statisztikák hátterében.

A kommunikációs zűrzavar nagy felháborodást keltett a szakdolgozók között Balogh Zoltán szerint. A munkaügyi tárca, hogy mentse a még menthetőt, fölkérte a kamarát, segítsen az adatok tisztításában, és mutassa be a valós helyzetet. Mindez a képzésre szánt pénz ésszerű elköltéséhez is szükséges.

A káosznak azonban volt haszna is: a hivatásrendi testület végre elérte, hogy ezután tárgyalási helyzetbe hozhatja magát, amikor a szakdolgozók beiskolázásával kapcsolatban dönt a munkaügy. A MESZK-nek beleszólása lesz abba, hogy hol, milyen szakemberre van szükség, és főleg, hogy milyen intézmény képezze őket. így idővel véget lehetne vetni sok, az iskolarendszeren kívül oktató vállalkozás diadalmenetének, amelyek nemegyszer rövidített képzésben, ám nagy költséggel adnak gyatra tudást, és ezzel aláássák a gyógyítói hivatás tekintélyét.