• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

„Itt kedvelik azokat, akik a határokat feszegetik”

Lapszemle 2023.12.23 Forrás: qubit.hu
„Itt kedvelik azokat, akik a határokat feszegetik”

Az immunsejtek állapotából pedig következtetni lehet arra, hogy pontosan mi zajlik a daganatban molekuláris szinten.

A kutatók régóta tudják, hogy a daganatokban paradox módon rengeteg immunsejt található, azt viszont senki nem érti pontosan, hogy ezek az immunsejtek miért nem a feladatukat végzik. Miért nem pusztítják el a szervezet számára előbb-utóbb végzetessé váló szövetszaporulatot? Ezt segíthet megérteni az izraeli Weizmann Tudományos Intézetben dolgozó magyar kutatóorvos, Kirschenbaum Dániel munkája - írja a qubit.hu.

A kutatócsoport tanulmánya december 21-én jelent meg a Cell tudományos folyóirat online felületén, nyomtatásban a folyóirat január 4-i számában publikálják. A tanulmányban a kutatók arról a módszerről számolnak be, amelyet Kirschenbaum ötlete nyomán fejlesztettek. Ez, akár egy molekuláris óra, képes megmutatni, hogyan fejlődnek egyik stádiumból a másikba a daganatokban található immunsejtek. Az immunsejtek állapotából pedig következtetni lehet arra, hogy pontosan mi zajlik a daganatban molekuláris szinten.

Felfedezésük arra lehet jó, hogy a daganatokban lévő immunsejtek állapotából ne csak arra tudjanak következtetni, hogy milyen irányban, milyen módon fejlődik tovább a beteg szervezetében a tumor, hanem arra is, hogy miként lehetne a rendelkezésre álló immunterápiák közül a leghatékonyabbat a gyógyulás érdekében hadrendbe állítani. A kutatóorvos a Qubitnek adott interjújában azt is elmondta, hogy miért maradt Izraelben a Hamász Izrael elleni terrortámadását követő háború ellenére, és hogyan zajlik a munka egy olyan országban, ahol senki nincs, akinek ne érintené a családját közvetlenül is a háború.

Qubit: Az egyik legagresszívebb agytumor, a glioblastoma esetében a daganatok mintegy felét épp olyan immunsejtek alkotják, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy ne legyenek a szervezetben kontrollálatlan osztódásra képes sejtek. Mit csinálnak az agytumorban ehelyett ezek a sejtek?

Kirschenbaum Dániel: Bár nem tudom, hogy szisztematikus felmérések léteznek-e, de az biztos, hogy ez a jelenség nem csak az agydaganat esetében érvényes. A legtöbb daganatnál jelentős az immunkomponens aránya, igaz, az agydaganatnál kiugróan magas, a 30-50 százalékot is eléri. Ez olyannyira nem új észrevétel, hogy korábban sokan osztották a daganatokról azt a koncepciót, hogy a daganat nem más, mint egy nem kontrollált, folyamatos sebgyógyulási reakció. Még ma is vannak, akik hasonlóan gondolnak a tumorokra. Ennek az egyik oka az, hogy a daganatokban nagy arányban találhatók immunsejtek, elsősorban makrofágok, azaz falósejtek, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a daganatokat segítő érképződéshez, illetve kordában tartják a daganatsejteket elpusztítani hivatott immunsejteket, mint a T- és NK-, vagyis natural killer sejteket.

További részletek a cikkben.