A SARS-CoV-2 relatíve stabil vírus, még nem látják azt a drasztikus változást, ami jelentősen befolyásolná a vakcinafejlesztési kísérleteket.
Én lennék az első, aki lesátorozna az oltóközpont előtt, abszolút vakcinapárti vagyok – mondta a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának víruslaborjának vezetője, amikor az MTA Tudomány ünnepe rendezvénysorozata keretében tartott előadását követően megkérezték: beoltatná-e magát a koronavírus-elleni vakcinával. Jakab Ferenc professzor hozzátette: a vakcinafejlesztések kellőképpen körültekintően zajlanak, ezért nem félne beadatni az orosz és a kínai oltóanyagot sem, mert mindegyik jól ismert és bevált technológiákkal készül.
A virológus professzor a növekedés.hu kérdésére azt is elmondta, hogy a jelenleg fejlesztett mintegy 180 oltóanyag, azon belül is az a 6, amelyik már a célvonalig jutott, feltehetőem jó lesz a ma ismert mutánciók kivédésére is. Minden biológiai rendszer változik – tette hozzá –, ez a vírus is, de amíg ez a folyamatos változás nem okoz funckionális változást, nem befolyásolja a sejthez kötődést, a fertőzőképességet, a mutáció csupán egy betűcsere a vírus genetikai állományában. A SARS-CoV-2 relatíve stabil vírus, még nem látják azt a drasztikus változást, ami jelentősen befolyásolná a vakcinafejlesztési kísérleteket.
Az emberi megbetegedések mintegy 60 százaléka zoonózis, azok háromnegyede új vagy újra támadó fertőzés, és ezeknek a 80 százaléka potenciális biológiai fegyver. A zoonózisok iskolapéldája a koronavírus, amely döntően denevérek között cirkulál, és amellel kapcsolatban már egy 2018-as amerikai tanulmány is kimutatott emberi fertőzéseket, csak azok akkor még nem lépték át azt a határt, amikor emberről emberre is terjedni képesek. Azzal kapcsolatban, hogy vajon lehet-e tudni, melyik állatok között terjedő vírus lehet a következő világjárvány potenciális okozója, Jakab Ferenc úgy nyilatkozott: világszerte folynak ilyen jellegű kutatások, Pécsett is. Továbbiak a cikkben