Járvány a világháborúnál ötször több áldozattal

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy 1918-ban a háború volt az a katasztrófa, amely a legtöbb áldozatot szedte a csatatereken és a hátországokban. Pedig még csak a közelében sem járt annak a pusztításnak, amelyet a spanyolnáthának nevezett influenza okozott. Míg a háború teljes időtartama alatt húszmillióan hunytak el, addig csak 1918-ban negyvenmillió vagy még több embert ölt meg a járvány, mely három éve alatt összesen nagyjából százmillió áldozatot szedett. Ezzel a spanyolnátha megelőzi a fekete halált, vagyis a XIV. századi pestisjárványt és minden más betegséget, természeti katasztrófát. A Magyar Nemzet összeállítása.

A spanyolnátha mortalitása minden képzeletet felülmúlt. Több ember halt meg benne, mint a középkori pestisjárványokban (bár igaz, hogy a világ népessége már jóval magasabb volt ekkor), és fél év alatt több áldozatot szedett, mint az AIDS valaha is. Nem volt a lakott világnak olyan szeglete, ahol ne hullottak volna miatta az emberek. Irán lakosságának 15-20, Tahitiénak egy hónap alatt 13 százaléka hunyt el, az Egyesült Államokban 500–675 ezer ember veszett oda. Az Új-Zéland által megszállt Német Szamoán a lakosság kilencven százaléka megfertőződött, a férfiak 30, a nők 22, a gyerekek 10 százaléka meghalt. Velük ellentétben a mellettük lévő Amerikai Szamoán viszont, hála a kormányzó által bevezetett vesztegzárnak, nem jelent meg az influenza. A föld akkori népességének harmada (500 millió ember) betegedett meg a spanyolnáthában, és a teljes populáció három-öt százaléka meg is halt.

Egyetlen virológus sem képes előre jelezni, hogy mikor csap le a következő influenzajárvány, csak egyben biztosak: bármit is teszünk, egyszer mindenképpen eljön ez a pillanat. A teljes cikk itt olvasható