Járvány és kórház: A móri ügy és ami mögötte volt

Április 2-án reggel Székesfehérvár utcái szinte teljesen üresek voltak. A helyiek nagy része otthon maradt, hiszen az ország akkoriban a koronavírus-járvány berobbanására készült. Hirtelen kilenc mentőautó szirénája verte fel a csendet. A konvoj a Fejér Megyei Szent György Kórházból indult és rendőri felvezetéssel hajtott végig a városon, majd a 25 kilométerre fekvő Mór város kórháza felé vette az irányt.

A fehérváriak közül többen megrémültek, telefonálgatni kezdtek az önkormányzathoz. A polgármester, Cser-Palkovics András közleményt adott ki: „A Kórházon belüli átcsoportosítás miatt – hangsúlyozottan NEM koronavírusos – betegeket szállítottak Mórra a mentőautók, rendőri felvezetéssel. Kérjük, mindenki őrizze meg a nyugalmát!”

A polgármester az embereket igyekezett megnyugtatni, de a kijelentése később megalapozatlannak bizonyult. A többségében idős, ápolásra szoruló betegek között ugyanis már ott volt a fertőzés, amely így a móri kórházban is megjelent. Mire Móron gyanút fogtak és tesztelték a betegeket – 14-ből 11-en fertőzöttek voltak –, több kórházi dolgozó is védőfelszerelés nélkül került velük kapcsolatba. Ők családtagjaikkal együtt karanténba kerültek. A betegek közül hárman elhunytak.

Ezeknek a korábban feltáratlan eseményeknek az idején a székesfehérvári kórház meghatározó szerepet vitt a csúcspont felé közelítő koronavírus járvány kezelésében. Az intézményt az elsők között jelölték ki járványkórháznak, a dolgozók a frontvonalban küzdöttek a betegséggel. Később aztán a kórház azzal került be a hírekbe, amikor Kásler Miklós miniszter váratlanul – és máig sem teljesen tisztázott okból – kirúgta Csernavölgyi István főigazgatót. A háttérről a Direkt36 cikkében a 444.hu-n.