Nemcsak látogatni nem lehetett, de a betegek ki sem jöhettek az épületből, sokan csak az ablakból tudták megcsodálni, ahogy megérkezik a tavasz.
Bár azt hihetnénk, hogy nem sokkal a pandémia legkeményebb hetei után mostanra megkönnyebbültek az egészségügyi intézmények, a Budapesti Szent Ferenc Kórházban továbbra is komoly terhelésnek vannak kitéve az orvosok és a nővérek, hiszen zajlanak az oltások, több hónapja működtetik a poszt-Covid-szakellátást, és eközben az intézmény alaptevékenysége is újraindult. A betegek viszont valódi felszabadulást éltek át azzal, hogy nemrégiben feloldották a látogatási tilalmat - írta az index.hu.
Hatalmas pszichés terhet rótt a kórházban ápolt betegekre az, hogy a látogatási tilalom miatt hetekig, hónapokig nem találkozhattak szeretteikkel – mondta a lapnak Bálint Amarilla, a Budapesti Szent Ferenc Kórház klinikai szakpszichológusa. Társas lények vagyunk, vagyis nagyon igényeljük azt, hogy valaki megfogja a kezünket, hogy ott legyen a közelünkben, főleg egy ilyen nehéz helyzetben. Korábban ráadásul nemcsak látogatni nem lehetett, de a betegek ki sem jöhettek az épületből, sokan csak az ablakból tudták megcsodálni, ahogy megérkezik a tavasz. „Voltak, akik könyörögtek, hogy hadd menjenek haza, hadd gyógyuljanak otthon, ismerős környezetben, de erre sajnos nem volt lehetőség. Emellett az idősek gyakran tartottak attól, hogy már soha többé nem látják a szeretteiket.
Az elmúlt egy-másfél év testileg és lelkileg is megviselte az egészségügyi dolgozókat, ám a fent említett teendők miatt a fokozott megterhelés még nem ért véget. „Hiába fáradtak, mindig nagyon kedvesek, mindenkihez van egy-két jó szavuk” – jegyezte meg Rózsi néni. A kórház betegeinek a támogató, kedves hozzáálláson túl a hit is sokat segít a mindennapokban. Az egyházi kórházban természetesen kápolna is működik, ahol mindennap misét tartanak. Emellett az intézményben a kórházat fenntartó szerzetes nővérek is dolgoznak, akik az ápoláson túl életre szóló útravalót is adnak a kórházban kezelt betegeknek.