Javaslat a hálapénz felszámolására

Emlékszik-e valaki olyasmire, hogy hálapénzt adott volna tüdőszűrésen, vagy amikor védőoltást kapott? Ha a szolgáltatás kifogástalan, és várakozni sem kell rá sokat, akkor a hálapénz fel sem merül. Sem abban, aki a szolgáltatást igénybe veszi, sem abban, aki nyújtja. A hálapénz akkor jut eszünkbe, amikor olyasmire van szükségünk, amihez kapcsolat, ismeret-ség vagy nehezen megszerzett tudás, információ nélkül nehezen jutnánk hozzá - írja a Népszabadságban Falus Ferenc, A Haza és Haladás Egyesület alapító tagja, volt országos tisztifőorvos.

Ha nem adhatnánk hálapénzt, akkor nem juthatnánk hozzá a megkülönböztetett elbánáshoz, a másik oldalon pedig le kellene mondanunk apluszjövedelem nyújtotta magasabb életszínvonalról. Ezt az sem akarja, aki adni kényszerül, és az sem, aki elszenvedné a pluszjövedelem kiesését. Akkor viszont mit lehet kezdeni a rendszerbe mélyen beépült több évtizedes „hibával"?

Olyan megoldást kell keresni, amellyel minden szereplő csak olyan keveset veszít, amennyit még elfogad az előnyök ellensúlyozásaként. Szerintem a veszteség nem lehet több 15 százaléknál. Ugyanis aki a hálapénzt adja, az nem akar emiatt lényegesen többet fizetni az igényelt szolgáltatásért (például választott szülészorvos szülésvezetése karácsony éjszakáján…), aki pedig kapja, az sem akar 15 százaléknál nagyobb jövedelemcsökkenést elszenvedni.

Milyen megoldást lehet viszonylag gyorsan kialakítani?

A beteg – bizonyos esetekben a családja – a továbbiakban nem borítékban dugja zsebbe a „háláját kifejező összeget". Az előzetes megállapodás alapján kialkudott vagy a szolgáltató által előre meghatározott összeget számla ellenében fizeti be, melyet az erre a célra is engedéllyel rendelkező egészségpénztárnak mutat be. A pénztár ezt igazolja, és az állam a befizetett összeg 15 százalékát adóvisszatérítés formájában visszautalja a beteg bankszámlájára. Így a beteg érdekelt lesz a számla elfogadásában, mert 15 százalékkal kevesebbe kerül neki a hála kifejezése, és ezzel egyben megszabadul a megvesztegetés esetleges vádjától is. A kapott szolgáltatás így számon kérhetővé válik, s panasz vagy műhiba esetén az esetleges kártérítési eljárásban is felhasználható ez a dokumentum. Ha az így kapott összeg – lényegében az egészségpénztártól származó bevétel – speciális 15 százalékos adókulccsal adózna, akkor az orvost vagy az egészségügyi szolgáltatót a továbbiakban nem fenyegetné vagyonosodási vizsgálat, és ennek fejében érdemes lenne ezt a veszteséget elviselnie.