Halláskárosodás, alvászavar, stressz, s közvetve még a cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedések egyik okozója is lehet.
A zajszennyezés bolygónk faunájára gyakorolt hatásáról egyelőre kevés kutatási adat áll rendelkezésre, ami nem meglepő, hiszen az ember és a zaj viszonyát is csupán néhány évtizeddel ezelőtt kezdték mélyebben kutatni, és a vizsgálatoknak többnyire hosszabb távot kell átölelniük - írta a magyaridők.hu.
A városi ember különösen rossz helyzetben van, ami kevéssé meglepő. Budapest belvárosi útjai mentén előfordul a 75-80 decibel közötti zajterhelés, a 3-as metrón utazókat pedig ennél magasabb is érheti. A nappali időszakra vonatkozó, úgynevezett egyenértékű szint megengedett értéke – ezt talán tekinthetjük egészségügyi határértéknek – 50-60 decibel, főközlekedési létesítmények okozta zaj esetén 65 decibel. A zajhoz nem lehet hozzászokni.
Az agy ugyan képes valamelyest kizárni az észlelését, de a hatásai ettől függetlenül még érintenek bennünket. – Egy általunk csendesnek érzékelt szobában 20-25 decibel, a belvárosi éjszakában pedig ennek többszöröse a hallószerveinket érő zaj mértéke – hívta fel a figyelmet Berndt Mihály a Herman Ottó Intézet szakértője. Hozzátette: a legutóbbi, 2007-ben készített részletes felmérés eredménye szerint a budapesti lakosság 30 százaléka él olyan zajban, ami nemkívánatos mértékű és az egészségre káros hatású.