Fő gondnak azt látják: nincs gazdája az egészségügynek, az emberek életkilátásai rosszak, nem megfelelő, egyenetlen az ellátás.
Rövid távon nem oldhatóak meg az ágazat gondjai, de száz nap alatt már felmutatnának eredményeket – a kormányfő-jelölteket az egészségügyet érintő terveikről kérdezte a Népszava.
Bár a magyar egészségügy gondjait súlyosnak látják, s jelzik, a problémákat rövid távon nem is tartják megoldhatónak, abban is biztosak az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjei: száz nap alatt sok mindenen javíthatnának. Ez derült ki, miután írásban kérdeztük meg Dobrev Klárát (Demokratikus Koalíció), Fekete-Győr Andrást (Momentum), Jakab Pétert (Jobbik), Karácsony Gergelyt (Párbeszéd- MSZP-LMP) és Márki-Zay Pétert (Mindenki Magyarországa Mozgalom) az egészségügyet érintő terveikről.
Elsőként azt firtattuk, mit tartanak a legfontosabb problémának, s kiderült, diagnózisaik meglehetősen hasonlóak. Fő gondnak azt látják: nincs gazdája az egészségügynek, az emberek életkilátásai rosszak, nem megfelelő, egyenetlen az ellátás. Márki-Zay Péter a minőségbiztosítás hiányát, a kórházi fertőzések és a covid-járvány miatti magas halálozást is feltette a problématérképére. Karácsony Gergely azt is kiemelte, hogy az egészségügyi hozzáférésben szociális és regionális alaposan is jelentősek az egyenlőtlenségek. (A legutóbbi uniós országjelentés adatai szerint a 30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar férfiak átlagosan 12 évvel, a nők hat évvel élnek tovább, mint az alacsony iskolázottságú kortársaik – a szerk.)
További részletek a cikkben.