Jogalkotási bravúr: Lesz jó és rossz hálapénz?

Az utóbbi hetekben azért beszélünk ismét sokat a hálapénzről, mert az igazságügyi tárca honlapjára kikerült a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosítási javaslata, amely az utólag elfogadott borítékot nem tekintené bűncselekménynek, csak azt, ha egy orvos előre a „zsebpénzhez" kötne egyes ellátásokat. Sok doktort lehetne bíróság elé cipelni, mert a közvélemény úgy tartja, az jár jól, aki borítékokat csúsztat a fehér köpenyesek zsebébe – utal az egykori MÁV kórház nőgyógyászainak hét éve húzódó, és már a Kúrián lévő vesztegetési perére Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász a nepszava.hu-n.

A minisztériumi javaslatnak ugyanakkor szerinte – mint minden megengedő jogszabálynak - üzenetértéke van: legalizálja a hálapénzt. Ezzel ugyan feloldani próbálják a Btk. és a Munka Törvénykönyve által az utóbbi két évben létrehozott zavaros helyzetet, de az engedmény visszaüthet, mert a pénz elfogadására bátorít. A kórházigazgatók 2013 óta az intézményük működési szabályzatában rögzíthetik, hogy hozzájárulnak az utólag felkínált hálapénz elfogadásához – s ezt szinte valamennyi intézményben meg is tették.

A közismert ügyvéd egyszerű gesztusnak, az egészségügyi dolgozók felé tett látszatintézkedésnek tartja tehát, hogy meg akarják szüntetni a büntethetőséget mint fenyegetést azzal, hogy különbséget tesznek „jó és rossz hálapénz" között – ami egyébként önámítás, mivel az utólagos hálapénzt is a jövőbeli ellátási biztonság, a többlet-odafigyelés megvásárlása érdekében adják az emberek.