• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Jól működik az inkubátorprogram

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap Online

Sok esetben az anyák nem önszántukból válnak meg az újszülöttől, gyakran előfordul az is, hogy a gyermeket elszakítják tőlük.

Az Európai Unió Daphne III. elnevezésű programjának keretében minden uniós tagállamban kutatást végeztek, hogy felmérjék a csecsemőelhagyások gyakoriságát. A vizsgálat kiderítette, földrészünkön sajnos mindenhol jelen van a probléma, ám többnyire Közép- és Kelet-Európában fenyegeti a legtöbb újszülöttet. A jelenség Magyarországon sem új keletű - írja a Magyar Hirlap.

A magyarországi kutatásvezető, Herczog Mária szerint a munka egyértelműen kihívás volt, hiszen a gyermekelhagyás fogalmának nincs egyértelmű, általánosan elfogadott meghatározása, annak ellenére sem, hogy a kifejezést szerte a világon jól ismerik. Néhány országban a mai napig sem tekintik törvénytelennek a jelenséget, ha a gyermeket biztos helyen hagyják. Ennek érdekében Németországban több mint tíz éve bevezették a „gyerekrekeszek" rendszerét, Olaszországban „életbölcsőket" tesznek a kórházak elé, Franciaországban pedig a nőknek (a polgári törvénykönyv szerint) joguk van az anonim szülésre, illetve adataik megadása nélkül az újszülöttek kórházban hagyására.

Magyarországon 1996 óta inkubátorokat helyeznek a kórházak elé, így biztosítva lehetőséget az elhagyott csecsemők életben maradására. Az elmúlt tizenhat évben körülbelül negyven csecsemőt találtak a készülékekben.

A gyermekelhagyás fogalma statisztikai adatokban nem szerepel, illetve nem vezetik a kórházakban, hány újszülöttet hagynak az intézményekben évente. „A gyermekvédelmi statisztikákból lehet következtetni arra, hogy több száz esetről van szó évente. Amennyiben az anyák (szülők) nem érhetők el, és nem tesznek jognyilatkozatot arról, hogy lemondanak gyermekükről, akkor sajnos ezeket az újszülötteket nem lehet örökbe adni, ezért intézetben, jobb esetben nevelőszülőknél töltenek hosszú éveket" – hangsúlyozta a kutatásvezető.

Ennek ellenére itthon „nagy népszerűségnek örvend" az inkubátorprogram. Részben azért is, mert azt a tévképzetet kelti, hogy ezáltal megelőzhetők az újszülöttgyilkosságok, ám ezt semmilyen adat nem támasztja alá. Ebben az esetben a jogszabály az anya jognyilatkozatának tekinti az elhagyást, pedig sokszor nem ő hagyja a gyermeket az inkubátorban, rosszabb esetben nem is önként mond le róla, hanem külső kényszer hatására, például azért, mert az apa nem vállalja a gyermek felnevelését. Ugyanakkor ha valaki más helyen hagy újszülöttet, akár kórházi folyosón, mentőállomáson vagy közterületen, bűncselekményt követ el, amelynek következményeképp a gyermek későbbi örökbefogadása is nehézkesebbé válik.