A húszmilliárd forintos elvonás ellenére mindössze 400 millió forinttal nőtt az időarányos tartozás a felsőoktatási intézményeknél.
Az egyetemeket és a rektorokat mostanában bírálni szokás kormányzati körökben, a költségvetési felügyelők más hangnemben fogalmaznak. A Népszabadság birtokába került, az egyetemekhez, főiskolákhoz kirendelt költségvetési felügyelők 2012 novemberében készítette jelentésben az egyetemeket jobbára méltatják a felügyelők. A vizsgálat kitér arra, hogy „a tartozásállomány-változás az intézmények költségvetési támogatásának egyidejű csökkenése mellett valósult meg". Kiderül: a költségvetési felügyelői jelenlét kezdete óta, 2010-ről 2012-re a felügyelt 20 felsőoktatási intézményben „átlagosan 10,4 százalékkal csökkent a támogatás volumene. Ez abszolút összegben közel 20 milliárd forint". Ennek ellenére a tavalyi összesített tartozásállomány 12 960 millió forintról csak 13 348 millió forintra nőtt – ismerteti a lap.
A Debreceni Egyetem gazdálkodásáról azt írják, hogy az egyelőre stabil. Hogy milyen súlyos gondokat okoz a forráskivonás, arról a következő mondatok árulkodnak: „A zárolás eredményeként december 22-től január 6-ig az épületek zárva, illetve ügyeleti rendszerrel lesznek nyitva. A dolgozók kényszerszabadságra mennek. (...) A november havi bérfizetés a központi egységnél gondot okozott, de átcsoportosítással megoldottá vált." Nehéz helyzetben van a Szegedi Tudományegyetem, ahol a főfelügyelő szerint, a nagy összegű lejárt tartozások miatt fennáll annak a veszélye, „hogy a közszolgáltatók a számlatartozások miatt szüneteltetik a szolgáltatásaikat". A felsőoktatást sújtó kormányzati intézkedések megroggyantották a Semmelweis Egyetemet. A nagy múltú intézmény „likviditási helyzete az elmúlt időszakban számottevően romlott". Nehéz helyzetben van a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem - szemezget a megállapításokból a lap.