• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Jól szervezett túlélési gyakorlat zajlik az sbo-kon

Lapszemle Forrás: 24.hu

A sürgősségi osztályokon nem röntgenszemű látnokok dolgoznak - dr. Botos Péter a triázsról.

Az utóbbi hónapok híreit tekintve óriási káosznak tűnhet a sürgősségi ellátás Magyarországon, pedig a sürgősségi osztályokat szigorú és jól bevált nemzetközi protokoll szerint szervezik. A sürgősségi osztályokon természetesen nem röntgenszemű látnokok dolgoznak, hanem erre kiképzett ápolók szigorú szabályrendszer alapján döntik el az ellátás sorrendjét.

Dr. Botos Pétert, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társasság Triázs Munkacsoportjának vezetőjét és egyik oktatóját a 24.hu portálja arról kérdezte, hogyan működik a gyakorlatban a betegek rangsorolása a sürgősségi osztályokon. Ki és mi alapján dönti el a sorrendet, és mi van akkor, ha kezelhetetlenül sok beteg zúdul az SBO-ra.

A triázs (franciásan triage) egy olyan értékelő rendszer, amiben egy erre a feladatra speciálisan felkészített, célirányos ismeretekkel ellátott, vizsgázott ápoló elvégzi a sürgősségi osztályra beérkező betegek rangsorolását. Ez egy filozófia is, ami arról szól, hogy ha valamit egy sokféle elemet tartalmazó nagy csoportból ki kell válogatni, akkor ennek legyenek objektív paraméterei és tényezői. A kávé- és farönkválogatástól kezdve sok mindenre alkalmazható – magyarázza Botos doktor a procedúra működési elvét.

Az egészségügyben a triázst, tehát a betegek rangsorolási procedúráját a napóleoni háborúk idején kezdték el használni, frontsebészeti vonalon. Azokat a katonákat kellett kiválogatni, akik még harcképesek voltak. Kialakultak a triázs rendszerek különböző változatai, az adott ország egészségügyi ellátására hangolva. Az angolok és a kanadaiak elkészítették a saját rendszerüket, de az elv mindegyiknél ugyanaz maradt: egy 5 fokozatú skálán meghatározni a beérkező betegek állapotát. Az első kategóriába az azonnal ellátandóak kerülnek, a másodikba azok, akik 15 percet várhatnak, a 3.-ba azok, akik 30-at, a 4.-be azok, akik 60-at, az 5. kategóriába pedig azokat sorolják, akik biztonságosan 120 percet várakozhatnak az állapotuk alapján.

A triázs egy folyamatot jelez. Nem egy hely, egy kuckó, ahol a beteg elsődleges vizsgálata történik, nem az ápoló, aki ezt elvégzi, hanem maga a filozófia és a folyamatrendszer, amiben ez jól meghatározott keretek között a világon 800 millió-1 milliárd ember sürgősségi ellátását nézve működik jól – foglalta össze a lényeget Dr. Botos Péter. A triázs azt a célt szolgálja, hogy a betegek érkezését követően azonnal, ezen standard paraméterek és algoritmus segítségével megállapítható legyen a sorrend.