Jön az uniós stresszteszt a magyar egészségügyben

Az EU meghatározhatja, hogy mi az a minimum, amit az egyes nemzeti egészségügyi rendszereknek nyújtaniuk kell a polgáraik számára – mondja Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő, akivel a népszava készített interjút.

Az Európai Parlament a napokban elfogadta a közegészségügyi stratégiáról szóló 56 pontos állásfoglalást. Benne azt az „Európai Egészségügyi Unióról” szóló javaslatot is, aminek ön volt az egyik készítője. Elégedett?

Hogyne volnék az! Ami történt az óriási siker. Olyan jelentős, átfogó állásfoglalás még nem született az Európai Parlament történetében, mint a pénteki plenáris ülésen, amikor a képviselők nagy többséggel megszavazták koronavírus utáni időszakra vonatkozó közegészségügyi stratégiát. Benne az MSZP által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepcióját. Amikor néhány éve elkezdtem házalni az ötlettel, leginkább csak legyintettek, sokan azt mondták: az egészségügy nemzeti hatáskör, nem jutok semmire, eleve vesztes helyzetbe sodrom magam. Igaz, akkora áttörésre, hogy a javaslatainkat az Európa Parlament a COVID-19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiájáról szóló állásfoglalásával el is fogadják, magam sem számítottam.

Mit jelent majd a gyakorlatban az, hogy van közegészségügyi stratégiája az unióinak?

Az öt nagy párt a közös állásfoglalásként jóváhagyott 56 pontban konkrét feladatokat szab meg az Európai Bizottságnak. Záros határidőn belül e határozatnak megfelelő irányelveket kell készíteniük, s e munka állásáról időről időre be is kell számolniuk a parlamentnek. A gyakorlatban ez azzal is jár: az unió meghatározhatja, hogy mi az a minimum, amit az egyes nemzeti egészségügyi rendszereknek nyújtaniuk kell a polgáraik számára. Ez következik abból a „tizedik pontból”, amely az egyik azok közül, amit magam képviseltem és amiért olyan erősen lobbiztam is.

Hogyan érik majd el, hogy a magyar egészségügyben ugyanazt kapja a beteg, mint a például hollandban?

Ez nem azonnal következik be, de az oda vezető folyamat már elkezdődött. A most készülő hétéves költségvetésben a korábbi 300-400 millió eurónál bizonyosan jóval több jut majd egészségügyi programokra. A járvány okozta válság orvoslására készült újjáépítési csomagban pedig máris soha nem látott összeget, 9,4 milliárd eurót szánnak az egészségügyi rendszerek fejlesztésére. Nem mindegy, hogy a forrásból kinek, mennyi jut. Amikor erről döntenek, nyilván előveszik majd azt is, hogy ki, hogyan szerepelt az úgynevezett stresszteszten. A bank-, és az energiaszektorban már jó ideje úgynevezett stressztesztekkel vizsgálják ily módon, hogy e rendszereknek milyen az állapota. Most az egészségügy is sorra kerül. Minden kormányzatnak – valószínűleg az év végéig – egységes módszerekkel el kell végeznie ezt a tesztet. Az eredmények alapján majd meg tudjuk határozni azt is, hogy mi az a minimum, amit valamennyi tagállam képes teljesíteni. Azt is látjuk majd, hogy mit kell fejleszteni, és az alapján lehet majd a szükséges forrásokat odairányítani az uniós költségvetésekből. Továbbiak a teljes cikkben