• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Jóval rövidebb ideig él a magyar

Lapszemle Forrás: mno.hu

A forráskivonás az egészségügyből felgyorsult a válság óta, ami jelentős és közvetlen hatással van a várható élettartamra.

Nem csupán Európán belül, hanem Magyarország különböző megyéiben is jelentős eltérések figyelhetők meg a születéskor várható átlagos élettartammal kapcsolatban - írta az mno.hu.

Míg a budapesti fiúgyerekek születéskor várható élettartamát 74,29 évben határozták meg, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyei társaiknál ez 70,29 év, a lányok esetében a Győr-Moson-Sopron megyei és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyermekeknél a legnagyobb az eltérés – előbbieknek 80,2, utóbbiaknak 77,45 évet jósolnak, vagyis a soproni lánygyerekek csaknem 10 évvel előzik meg a borsodi fiúkat.

2016-ban egyébként kissé nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon, de még így sem sikerült elérni a 2014-es szintet, ami 76 év volt. A várható élettartammal kapcsolatban jelentősek voltak a Magyarországon belüli, regionális különbségek, de tény, hogy ennek aránya a rendszerváltás óta tovább fokozódott – mondta a lapnak Erőss Gábor, az MTA TK egészségszociológiai és egészségpolitikai kutatócsoportjának vezetője.

Amellett, hogy ez nyilván szoros kapcsolatban áll a jövedelmi viszonyokkal, a térség gazdasági fejlettségével és az életmóddal, a szociológus kiemelte, hogy óriási különbségek figyelhetők meg a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben, ezen pedig már közvetlenebb közpolitikai beavatkozással is változtatni lehetne. Adatok tények a teljes cikkben