Tiltakoznak a szakmai szervezetek, mert szerintük elnyomorítják az ellátórendszert.
Csökkentené az éjszakai, és megszüntetné a délutáni műszakpótlékot a munka törvénykönyve (Mtk.) tervezett módosítása, ami drasztikus jövedelemkiesést eredményezne az egészségügyi dolgozók jelentős részénél.
A szakmai szervezetek tiltakoznak, mert szerintük ezzel végérvényesen elnyomorítják például az ápolókat vagy a mentőket, és romba döntik az ellátórendszert.
- Megdöbbenéssel olvastuk az Mtk. tervezett módosítását. Abból ugyanis az derül ki, az éjszakai pótlékot a jelenlegi 50 százalékról 15-re csökkentenék, míg a délutáni pótlékot eltörölnék a több műszakos munkarendben dolgozóknál - nyilatkozta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Nehéz megbecsülni, hány szakdolgozót érintene a változás, de számukat a 90 ezres összlétszámból körülbelül 50 ezerre teszik. A jövedelemkiesés mértéke is egyénenként változó. Akik sokat dolgoznak éjjel, azoknál drasztikus -30-35 százalékos - is lehet a csökkenés, ami több tízezer forint mínuszt jelent.
- Nem lesz olyan ember, akit 15 százalékos pótlékkal motiválni lehetne, hogy önmagát kizsákmányolva, a családját egyedül hagyva álljon éjszakánként a betegágy mellé. Sokan eddig azért vállaltak ilyen beosztást, mert olyannyira szükségük volt a pénzre, hogy minden bérkiegészítő lehetőséget megragadtak. El fognak tűnni a dolgozók, ennek a változásnak beláthatatlan következményei lesznek - fogalmazott az elnök. - Érthetetlen, hogy miközben a szaktárca, ha vitatható formában is, bérkiegészítéshez próbálta juttatni az ágazat dolgozóit, egy másik módosítás akár több tízezret is kivesz a zsebükből - tette hozzá Balogh Zoltán, aki elmondta: észrevételeiket elküldték a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak.
- Elképzelhetetlen, hogy ez a változás hatályba lépjen, ez egy őrültség - fogalmazott Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke. Az Országos Mentőszolgálat 7200 dolgozójából ez 6500-at érint, mindannyian „kivonulóként" dolgoznak, így a mentőápolók nettó fizetése 80 ezer forint alá csökken.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott: a tervezetből kiderül, az egészségügyi dolgozót akkor éri keresetcsökkenés, amikor a pályán, illetve itthon tartásuk a bérezés javítását kívánja meg. Ez óriási gondot okozhat, igaz, az orvosoknál súlyosabban érinti a szakdolgozókat, jelentős részük ugyanis műszakos beosztásban dolgozik. Hozzátette: ha a szakdolgozók egy része „bedobja a törülközőt", leáll az ellátórendszer.
- Nem túl szerencsés történet az Mt. tervezett módosítása, mert a munkaanyag úgy került a gazdasági tárca honlapjára, hogy arról kormányzaton belül sem egyeztettek. Pedig azért hozták létre a csúcstárcákat, hogy a változások különböző területre gyakorolt hatásait házon belül értékelni tudják - vélekedett Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Hozzátette, nem bércsökkentésre, hanem legalább 50 milliárd forintnyi azonnali forrásra lenne szükség, amelyet béremelésre kellene fordítani.