Júliustól a hálapénzhez engedély kell

Július elsejétől életbe lép a munka törvénykönyvének azon passzusa, amely szerint harmadik személytől díjazás nem fogadható el vagy nem köthető ki, kivéve, ha a tilalom alól a munkáltató felmentést ad, ami azt feltételezi, hogy tudomása van a juttatás forrásáról, esetleg az összegéről is. A jogszabály ezen része a hálapénz, a borravaló és „egyéb anyagi előny" elfogadását tiltaná - írja a Népszabadság.

A passzust tavaly ősszel annyira váratlanul fogadtatta el a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca, hogy elfelejtették értesíteni róla Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt, aki – tán az e fölött érzett bosszúsága miatt vagy azért, hogy akkor főjön inkább más feje ezen – nem hozta szóba kormányzati körökben sem a kifogásolt rész esetleges hatálytalanítását, sem azt, hogy miként is lehetne a gyakorlatban bevezetni. A humántárca nem készült fel arra, hogy az irányítása alá tartozó több mint száz kórházban tíz nap múlva a vezetőknek állást kell foglalniuk a hálapénz elfogadásának gyakorlatáról.

A lap hiába kérdezte a szak államtitkárságot, hogy az egységes és áttekinthető szolgáltatások megteremtése érdekében adnak-e valamiféle útmutatást nekik, miként arra sem kaptak érdemi választ: a betegek értesülhetnek-e például az osztályon elhelyezett táblákról, hogy az adott intézményben mi is a követendő hálapénz protokoll?

A tárca kérdéseinkre ezt a választ küldte: „A hálapénz kérdését az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága komplex társadalmi jelenségként kezeli. A probléma megoldása a korszerű betegellátás egyik feladata lesz." E talányos mondat megfejtése komoly erőfeszítést igényelne a

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke közölte: a mostani humánerőforrás krízis kellős közepén az intézményvezetők nincsenek abban a helyzetben, hogy megtiltsák a hálapénz átvételét. Ha pedig a jogalkotó megtiltja ezt, akkor adjon pénzt az egészségügyi dolgozók bérrendezésére. – Amelyik kórházigazgató megtiltja, hogy orvosai elfogadják a hálapénzt, az azt kockáztatja, hogy nem marad gyógyító szakembere – mondta Weltner János, a Semmelweis Egyetem sebész főorvosa. Hozzátette: ez pótcselekvés, hiszen ha az orvos rendes fizetést kapna, a beteg meg bízhatna abban, hogy hálapénz nélkül is rendes ellátást kap, nem lenne miről beszélni. Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház főigazgatója egyetért: ha a vezető engedi a hálapénzt, az rossz fényt vet az intézményre, ha tiltja, nem marad orvosa. A jó megoldás: ki kell venni az egészségügyet a jogszabály hatálya alól.