• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Júniusban módosulhat az akadémiai törvény

Lapszemle 2019.05.06 Forrás: magyarhirlap.hu
Júniusban módosulhat az akadémiai törvény

Palkovics: Az Akadémiának segítségre van szüksége, amely most a kormány oldaláról érkezik.  

Ha az MTA közgyűlése ma úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, a helyzetet a kormánynak kell megoldani – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter egyértelműsítette: a legfontosabb, hogy megszüntessék a már fél éve fennálló bizonytalanságot.

– A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése ma dönt a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Mennyire optimista?

– Elég hosszú ideje folyik a munka, és ugyan maradtak még nyitott kérdések, a lényegi szempontot a kormány egyértelművé tette: a kutatóintézet-hálózat működését az Akadémia szervezetén kívül, a köztestülettől függetlenül kívánja megoldani. Ennek egyetlen egyszerű oka van: legitim igény, hogy a hálózatot finanszírozó közösség – az adófizetők, a választók által megválasztott kormány vagy éppen az ipar – lássa, hogy mi történik a forrásokkal. Nincs ez másként Németországban vagy az Egyesült Államokban sem. A cél tehát az, hogy egy másfajta kontroll alatt működjön a hálózat, ami azonban nem azt jelenti, hogy az Akadémiának ebben ne lenne szerepe a továbbiakban. Azt illetően, hogy a közgyűlés ezt meg is szavazza, nem vagyok optimista.

– És ha a közgyűlés úgy dönt, hogy nem kér a kormány tervéből?

– Ebben az esetben a helyzetet a kormánynak kell megoldani. A megoldás pedig az lehet, hogy az akadémiai törvényt úgy módosítjuk, hogy a kutatóintézet-hálózat a jövőben nem az Akadémián belül, hanem azon kívül működik tovább. Mivel az ehhez szükséges jogi feltételeket eddig nem tudtuk kidolgozni, ezt a munkát most nekünk kell majd elvégezni.  

– Akár újra felmerülhet a vagyonkezelő alapítványi forma is?

– Meggyőződésem, hogy a tudomány Akadémiától és államtól való függetlenségét a vagyonkezelő alapítványi forma tudná garantálni. Ezt valósítottuk meg a Corvinus egyetem esetében, és hisszük, hogy ez egy sikeres történet lehet. Bár a világ más részein már bevált modellről van szó, itthon még övezi egy erőteljes bizalmatlanság, így egyelőre a tárgyalópartnerek kérésére elvetettük ezt a tervet. Ugyanakkor továbbra is azt gondolom, hogy az államháztartáson belüli működésnek a kutatás-oktatás területén több a hátránya, mint az előnye.

– Mikor születhet meg a szükséges jogszabálymódosítás?

– Még júniusban elfogadhatja az Országgyűlés. A legfontosabb, hogy azt a bizonytalanságot, amely a kormány szándéka ellenére már egy fél éve tart, minél előbb szüntessük meg.

– Az MTA elnöke szerint már a mostani helyzet is okozott kárt, mert voltak kutatók, akik elmentek, illetve vannak, akik menni készülnek. Nincs ebben felelőssége a kormánynak?

– Nem tudom, hogy ez valóban így van-e. Két olyan kutatót ismerek, aki elment, de nem a bizonytalanság miatt, hanem mert egy sokkal jobb ajánlatot kapott az egyik Max Planck intézetnél. Persze ezt a helyzetet elnök úr biztosan jobban látja, és tény, hogy a bizonytalanságot meg kell szüntetni. A teljes interjú