Kancellárok a kórházakban: ha igen, miért nem

A felsőoktatási intézmények után a kórházakban is bevezetik a kancellári rendszert, hogy segítsék az intézmények gazdasági működését, és így csökkenjenek az adósságok. A Magyar Nemzetnek Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy nyilatkozott: a legjózanabbnak azt tartaná, ha az új rendszerben térségi jellegű felosztás volna - írta az mno.hu.

A jelenlegi finanszírozási szint mellett a kórházban nem tudják az elvárható ellátást nyújtani a betegeknek, mert kevés a pénzük a munkaerőre, gyógyszerre, eszközökre. A kancellárok jelenléte nem hoz majd megoldást erre. Ők az ellátás hatékonyságát felügyelhetik, ami helyes. Ha azonban adósságállomány képződését a menedzsmentek mindenáron megakadályozzák, az további színvonaleséshez vezet – nyilatkozta a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója elmondta, a kórházak esetében biztosan nem lehet ugyanolyan rendszert kiépíteni, mint az egyetemeknél, hiszen ott egy intézményben meghatározott feladatok, hatáskörök vannak a kancellárhoz telepítve, de ez egy területi ellátásra szerveződő rendszerben nem megoldható.

Kórházigazgatóként úgy gondolja, ma már nem működnek az egyéni túlélési stratégiák, a humán- és pénzügyi erőforráshiány miatt egyre inkább előtérbe kerül az integráció és a centralizáció. – Ha ezt jelenti a kancellárrendszer, az pozitív lehet, de el kell dönteni, hogy stratégiai, taktikai vagy mindennapos beavatkozási terület lesz-e. Magam is azt vallom, akár megyei, akár területi szintű integráció nélkül a rendszer nem átalakítható és nem menedzselhető – fejtette ki Rácz.

Lassan kitaláljuk, hogy mire?
November óta tudható ( a Weborvostól), hogy az államtitkár kancellári rendszert képzel a kórházak gazdálkodásának felügyeletére - emlékeztet a Népszava cikkírója, megjegyezve, ennél többet azóta sem tudni erről, csak találgatások folynak. A téma hétfőn került elő ismét, amikor kórházvezetőkkel osztotta meg terveit, de a zárt eligazításról alig szivárgott ki valami. Az egyik legismertebb szakmai portál, a Weborvos is csak annyi közölt, hogy nem hangzott el sok konkrétum, de legalább jó hangulatban telt a találkozó. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától szerettünk volna részleteket is megtudni, de mindössze azt a választ kaptuk: "A minisztérium a betegellátás színvonalának javítása érdekében valóban még felelősebb gazdálkodást és egymással való együttműködést vár a kórházaktól, ezért a minisztérium a kórházak gazdálkodásának átláthatóságát és racionalizálását segítő kancellária-rendszer tervén dolgozik".

Az egészségügyi államtitkárnak a terv megvalósításakor számolnia kell azzal, hogy a 2014. november 15-től kinevezett külső „felügyelők" tevékenységét a felsőoktatásban is sok helyen botrányok sorozata kísérte, bár kétségtelen, hogy egyéves működésük értékelése a tárca szerint azt mutatta, lefaragták a felsőoktatási intézmények tartozásait. Kivéve a betegellátást végző klinikákon.
 - a teljes cikk

Valami csak kiderül
Az államtitkár a Népszabadságnak azt mondta: a tervek szerint hat-nyolc intézményenként hoznának létre olyan pozíciót, amelyhez a kórházi gazdálkodás egyes jogosítványait rendelnék. Az viszont nem biztos, hogy kancellárnak hívják majd a költségvetési korlátok betartásáért is felelős szakembert, akinek a feladatai közé tartozna az intézmények közötti ütközések kezelése, az érdekkülönbségek csökkentése is. „Egyelőre még csak azt vizsgáljuk, hogy hány kórház gazdálkodási ügyeit lehet egy helyről hatékonyan irányítani" – jelezte Ónodi-Szűcs, majd hozzátette: már az állami kórházfenntartó igazgatói székéből be kellett látnia, hogy 104 intézmény gazdálkodását, működtetését nem lehet egyetlen központi hivatalból átlátni, irányítani, illetve a vezetőiket rávenni az együttműködésre.
Most az látszik, hogy az intézmények egymással versengenek a betegekért és az erőforrásokért. Az üdvös pedig az lenne, ha a kórházakban a szakmával foglalkoznának.

A politikus hangsúlyozta: az új rendszer kialakításához az államháztartási törvény módosítására is szükség van, ami nem a szakminisztérium kompetenciája.

Tavaly az egészségügyi kormányzat többször nekifutott az ellátórendszer átszervezésének. Megyei kapacitáselosztó bizottságokat hozott létre, amelyek a nevükbe foglalt feladat mellett arra vigyáztak, hogy a kórházak ne adósodjanak el. Ám miután a kormányzat nem tett több pénzt a rendszerbe, a kapacitásokat nem faragták le, a párhuzamos ellátásokat nem szüntették meg, így az eladósodást sem sikerült megállítani.