• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kanyaró – Már látszik a járvány, veszélyben vagyunk?

Lapszemle Forrás: nepszava.hu

A jelek szerint a szakembereknek is meglepetést okozott, hogy a magyarok is mennyire kiszolgáltatottak a kanyarónak.

A makói kórházban történt megbetegedések hívták fel a figyelmet arra, hogy szükség van járványügyi lépésekre Magyarországon is – írja a nepszava.hu portálja.

Tíz, sürgősségi osztályon dolgozó betegedett meg a makói kórházban, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a kanyarót. Az első járványügyi lépések is megtörténtek: az intézményt lezárták, és az Országos Tisztifőorvos, Szentes Tamás elrendelte, hogy valamennyi egészségügyi dolgozónak, aki potenciálisan a vírussal kapcsolatba kerülhet, ellenőrizzék az oltási dokumentációját, szükség esetén oltsák őket újra. Miután a kanyarós beteg a tünetei megjelenése előtt már négy nappal, és a bőrtünetek eltűnése után is napokig fertőz, további megbetegedésekre számít a tisztifőorvosi hivatal.

Ugyan még öt nappal ezelőtt az Országos Epidemiológai Központ egyik vezető munkatársa még arról beszélt az M1 csatornának, hogy a magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon "népességszintű védettség" alakult ki a betegséggel szemben, azóta kiderült: a valóságban lehetnek, sőt vannak is hézagok a lakosság védettségében.

A házi gyermekorvosok érdekvédelmi szervezetének becslése szerint a lakosság 1,5-2 százaléka nem kapta meg a kötelező oltásokat, vagy legalább egy részüket.

Arról már Szentes Tamás, tisztifőorvos beszélt szombaton este a köztelevízióban, hogy az oltás sem jelent 100 százalékos védelmet, valamint a lakosság átfogó oltása is csak 1969-től kezdődött. (A makói kórház kanyarógyanús dolgozói 1975 és 1991 között születtek.)

A hazai immunizálás kezdetén, 1969-ben egy vakcinát adtak, majd 1990-től új oltóanyagot alkalmaztak és a 15 hónapos csecsemők alap immunizálást megismételték 11 éves korban. Erre azért volt szükség, mert számos esetben kiderült, hogy azok akiket egyszer oltottak egy idő után csökkent az immunitásuk, ezért az emlékeztető „szúrást" kaptak.

Szentes Tamás, a köztelevízióban adott nyilatkozatában kiemelte azt is: aki észleli a tüneteket akár magán vagy akár a hozzátartózóin, hívja a háziorvosát. Senki ne induljon el a rendelőbe, mert nagyon fontos, hogy a beteg vizsgálata izolált, tehát olyan helyen, körülmények között történjék, ahol nem adhatja tovább a vírust másoknak. 

Tény a 47 évesnél idősebbek potenciálisan veszélyeztetettek, azaz, ha gyermek korukban nem estek át a betegségen, most kanyarósak lehetnek. A portál úgy tudja, ők kérhetnek védőoltást a háziorvostól.