• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Kanyaró: Köszönjük az oltáselleneseknek

Lapszemle Forrás: index.hu

A kanyaró azért veszélyes, mert az esetek 20-30 százalékában szövődmények alakulhatnak ki.

A kanyaró egy rendkívül fertőző, veszélyes betegség. Az oltás elterjedése előtt (1980 előtt) évente 2,6 millióan haltak bele a világon, még ma is az egyik vezető halálok a kisgyereknél, pedig már létezik olcsó és biztonságos oltóanyag ellene. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2015-ben 134 200 halálnak lehetett kanyaró az oka, az áldozatok többsége öt év alatti gyerek volt - írta az index.hu a beteségről és az közlemúltban törtpntekről szóló összefoglaló cikkében.

A vírus terjedéséről az emberi szervezetben érdemes megnézni az alábbi ötperces videót, amelyet két évvel ezelőtt készítettek az amerikai oltásellenes mozgalmakra reagálva. A kanyaró a szervezet első védelmi vonalát támadja erőteljesen. Amikor a vírus bekerül a szervezetbe, megfertőzi a sejteket, és veszélyes vírustermelő központokká alakítja ezeket. A szervezetnek azonban van természetes védelmi vonala, ezek azok a sejtek, amelyek megálljt parancsolnak a vírusnak, ráveszik a már megfertőződött sejteket, hogy pusztítsák el magukat a kórokozóval együtt - írja a lap.

Az eddig leírt folyamatot az emberek általában észre sem veszik, ekkor ugyanis a kanyaró még lappang. A lappangási idő a betegségnél 8-10 nap, ennek második felében már előjön a bágyadtság, gyengeség, de még semmi komolyabb külső jele nincs annak, hogy az illető beteg lenne.

És itt jön a csavar, ami veszélyessé teszi a kanyarót: a vírus idővel bekerül a véráramba, és további szerveket fertőz meg. Nagyjából 5-7 napra van ehhez szüksége. Ekkor kezdődik a második szakasz, megfertőzik a bőrt és a légutakat. A beteg erősen köhögni kezd, magas a láza, előfordulhat erős orrfolyás és kötőhártya-gyulladás is.

A jellegzetes bőrkiütések általában két hét után jelennek meg, először a fejen a fül mögött, utána terjed át az arcra, majd az egész testre. Nagyon aprók, vörös árnyalatúak a kiütések, de a bárányhimlővel ellentétben nem viszketnek. Nem okoznak maradandó nyomot sem, néhány nap alatt eltűnnek. Szerencsés esetben nem alakulnak ki szövődmények, a beteg gyorsan meggyógyul, és egész életére immunitást szerez.

A kanyaró azért veszélyes, mert az esetek 20-30 százalékában szövődmények alakulhatnak ki. A legenyhébbek ezek közül a hasmenés, középfülgyulladás. Közepesen veszélyes a tüdőgyulladás, legsúlyosabb eseteben még súlyos agyhártyagyulladás is kialakulhat, ami néhány esetben maradandó károsodással, halállal is végződhet. A szövődmények 5 éves kor alatt és 20 éves kor felett a leggyakoribbak... A teljes cikk

Legolvasottabb cikkeink