Kanyarót hozhatnak a feketén dolgozók

Egy hete 3799 megbetegedésről tett jelentést a romániai egészségügyi központ, a korábbi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy hétről hétre duplázódik a kanyarósok száma a szomszédos országban. A román egészségügyi miniszter visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Románia exportálná a járványt. Florian Bodog úgy véli, hogy a betegség olyanokat fertőz meg, akik nincsenek beoltva. A délmagyar.hu annak járt utána, a romániai vendégmunkások mekkora veszélyt jelethetnek idehaza?

– Nagyjából 80-100 romániai felnőtt és 10-15 gyermek van a rendszerünkben – Mester Lajos zákányszéki háziorvosnak is az az álláspontja, hogy a magyar lakosság nagyobb része védett. Akik pedig az 1969–1989 közötti időszakban születtek, azoknak lehetőségük van az oltás újbóli felvételére. – Ha reggel rendelünk, akkor estére itt van az oltás a rendelőben – nyugtat meg mindenkit a vegyes praxist működtető és egyben üzemorvosként is dolgozó orvos.

– A gond az illegálisan érkezők között lehet, hiszen akit bejelentenek, azok átesnek a foglalkozás-egészségügyi kontrollon – magyarázza a háziorvos. – A védőnőkkel és a szociális ellátókkal is együtt dolgozunk – magyarázza a doktor, aki azt is hozzáteszi, hogy az illegálisan foglalkoztatott vendégmunkások reális veszélyt jelenthetnek, de csak azokra, akik nem szereztek védettséget oltással, vagy azzal, hogy gyerekkorukban már átestek a betegségen.

– Azok, akik feketén dolgoznak itt, hozták a családjaikat, ebben élnek otthon is. Nem törődnek a kanyaróval, azt sem tudják, hogy mi az – osztja meg tapasztalatait az orvos. Mester Lajos szerint még azok sem tudják pontosan, hogy be vannak-e oltva, akik megjelennek a vizsgálaton. Többnyire nem tudják hivatalosan igazolni, hogy be vannak oltva, a bemondást meg nem vesszük készpénznek. A kisgyermekek esetében jobb a helyzet: ők a romániai protokoll szerint be vannak oltva. Ilyenkor mi néhány oltást, ami a magyar rendszerben szerepel, még beadunk.