Kaotikus viszonyok az egészségügyben

Béremelés helyett alamizsna, kézi vezérlés, államosítás, adósságok, leállított kórházbe-ruházások – eddig csak a rombolás látszik az egészségügy átalakításából, az ígéretek és a finanszírozási források között áthidalhatatlannak tűnik a távolság. - írja a hgv. összefoglaló cikke.

„Van még a tarsolyunkban néhány meglepetés" – ígérte sokat sejtetően Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) egészségügyi államtitkára egy minapi konferencián. Azóta valóban mindenki egyik ámulatból a másikba esik – maga az államtitkár is. Például amikor kiderült, hogy a tavaly december végén szétosztott 3,5 milliárd forint nem elegendő a megígért háromhavi dolgozói pótlék kifizetésére – mert a tárca 42 ezer jogosulttal számolt 60 ezer helyett –, ezért az év végi juttatást januárban meg kellett toldani. Az pedig egyenesen skandalum volt, hogy Szócska egy tévériporteri kérdésből szerzett tudomást a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) december közepén született rendeletéről, amely az unión kívüli országból érkezett doktorok minimális bérét 243 ezer forintban, jóval a honi orvosi átlagbér felett határozta meg.

A közvéleményt viszont az lepte meg, hogy a tárcának sikerült kapitulációra kényszerítenie a bérrendezésért eddig a leghatározottabban harcoló Magyar Rezidensszövetséget. A szervezet elnöke, Papp Magor további három hónap haladékot adott arra, hogy a tárca a pályakezdő orvosok bérét belátható időn belül nettó 200 ezer, a fiatal szakorvosokét 300 ezer forintra emelje. „Ameddig lehet, nem a balhét keressük" – magyarázta váratlan engedékenységét a HVG-nek Papp Magor. Így könnyen lehet, hogy a letétbe helyezett 2500 orvosi felmondólevél akkor válik élessé, amikor az országot érő „külső támadás" miatt a Nefmi könnyebben tudja majd méltánytalannak és a körülményekre való tekintettel időszerűtlennek feltüntetni a bérkövetelést. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyelőre hajthatatlan: mindkét szervezet elnöke állítja, ha nem jön létre egyezség, tagjaik egy része élni fog törvény adta jogával, és februártól nem vállal önként túlmunkát. Ha beváltják fenyegetésüket, az ügyeleti rendszer az összeomlás szélére sodródhat.

Szócska ugyan kiadta a „mindent a bérekre" lelkesítő jelszót, s mint mondta, munkatársai szor-gosan rajzolják a „forrástérképet", ám a Nefmi egyelőre úgy tette le 30 milliárd forintos ajánlatát a tárgyalóasztalra, hogy az összeg fele uniós képzési pénz, ami nem fordítható bérfizetésre, a másik feléhez pedig a chipsadóból remélne hozzájutni a minisztérium. „Nem elfogadható ajánlat 130 ezer egészségügyi dolgozónak 15 milliárd forint" – vélekedik Éger István, a MOK elnöke. Összehasonlí-tásként: a Medgyessy-kormány nevéhez fűződő 2002-es 50 százalékos egészségügyi bérrendezés évi 150 milliárd forintos költségvetési többletpénzt jelentett. Ehhez képest meglehetősen mértéktartó a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, ahol 50 milliárd forintban jelölték meg a kezdőlépéshez szükséges bérkorrekció nagyságát.

December 30-án az Országgyűlés megszavazta és – jobb ötlet híján – a vízközműről szóló törvénybe biggyesztette a katasztrófa-egészségügyi ellátás új szabályait, bevezetve az egészség-ügyi válsághelyzet fogalmát. A másnap, a szilveszteri közlönyben megjelent, január elsejétől már hatályos jogszabály szerint a Nefmi alá rendelt tisztiorvosi szolgálat, valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vezetője dönti el, mikor van egészségügyi vészhelyzet. Elég, ha úgy ítélik meg, hogy egy egészségügyi intézmény működése veszélyben forog, máris bevezethetők a rendkívüli szabályok. Ettől kezdve a betegek jogai (tovább) korlátozhatók, az egészségügyi dolgozók pedig kirendelhetők a megjelölt helyszínre. Akár másik városból is, meghatározatlan időre. A végrehajtásról szóló kormányrendelet csak a terhes asszonyokat és a kisgyermeket nevelőket mentesíti a mozgósítás alól, de arra nem tér ki, hogy a nem állami kötelékben dolgozó egészségügyi szakemberek kötelesek-e engedelmeskedni. Amint az sem világos, hogy elhagyott posztjukon ki és hogyan fogja a hadba hívottak munkáját ellátni. Bélteczki János, a MOSZ elnöke szerint egyértelmű, hogy itt nem a természeti katasztrófák következményeinek felszámolásáról, hanem az egészségügyi dolgozók sakkban tartásáról, végszükségben kézi vezérelt munkahely-kijelölésükről van szó.

Az amúgy is feszült helyzetet tovább élezi, hogy a tavalyi adótörvénycsomagban az NGM előír-ta a vállalkozóknak, hogy regisztrációs díj címén évi 5 ezer forintot fizessenek a területileg illetékes kereskedelmi és gazdasági kamarának. „Ez akár 20 ezer egészségügyi dolgozót is érint, márpedig ők kötelezően tagjai a köztestületi kamaráknak, ahol a nyilvántartásuk is megtörténik" – érvel Éger István, akivel ebben kivételesen a Nefmi is egyetért. Vagyis újabb jogszabály született anélkül, hogy a tárca figyelmét felkeltette volna.

A jelek szerint az államtitkárság hadilábon áll azzal a kormányhatározattal is, amely a kórházak adósságrendezéséről szól.

Kamarai regisztráció, kórházi pénzügyi káosz és betegszállítás: a cikk folytatása a hvg.hu-n