A magyar ápolók főként Németországba, míg a migráns német nővérek az Egyesült Államokba és Svájcba mennek.
Tíz év alatt 2,4-ről 4,3 százalékra nőtt a Magyarországról kivándorló ápolók aránya, legalábbis a 2000 és 2001-es adatokat összevetve a 2010 és 2011-es statisztikákkal – a többi között ez is olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap közzétett éves migrációs jelentésében - írta a vg.hu.
Az egyébként világszinten is tapasztalható folyamatra gyakorlatilag önálló iparág épült: toborzócégek vadásszák a megfelelő végzettségű és nyelvtudású egészségügyi dolgozókat azokba az országokba, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek. Szolgáltatástól függően szervezik az állásinterjúkat, a szükséges vizsgákat, a kiutazást, és biztosítanak szállást, vagy éppen intézik az adminisztrációt, a járulékfizetést azoknak, akik külföldön szeretnének boldogulni. A szolgáltatásért hol a megrendelő, hol az álláskereső, hol mindkét fél fizet.
Magyarországról főként Ausztriába és Németországba csábítják sikerrel az itthon alacsony bérért, jellemzően rossz felszereltségű állami egészségügyi intézményekben dolgozó szakembereket...
A külföldön született ápolók aránya 2000–2001 és 2010–2011 között 11-ről átlagosan 14,5 százalékra nőtt az OECD-tagállamokban a fejlesztési szervezet idei migrációs jelentése szerint. A kivándorló angol ápolók elsődleges célpontja Ausztrália (40 százalék) és az Egyesült Államok (27 százalék), míg a migráns német nővérek legtöbbje az Egyesült Államokat (37 százalék) és Svájcot (22 százalék) választja.