Karikó Katalinnak és a gömböcnek köszönhető a lenyelhető vakcina

Az új koronavírus elleni egyik első vakcinával 2020-ban állt elő az amerikai Pfizer és a németországi Biontech konzorciuma. Az oltóanyag a Nobel-díjra is esélyesnek tartott Karikó Katalin és Drew Weissman által 2005-ben szabadalmaztatott mRNS-technológiának köszönhető. A hírvivő RNS terápiás alkalmazásához szükséges kutatásokat a magyar biokémikus 1990-ben kezdte meg az Egyesült Államokban. 

Karikótól teljesen eltérő területen tevékenykedik Domokos Gábor, aki 1995-ben kezdett dolgozni a legendás orosz matematikus, Vlagyimir Igorevics Arnold sejtésén, amely a négynél kevesebb egyensúlyi pontú testek létezését jósolta meg. Az elméleti lehetőséget végül 13 évvel később 2008-ban bizonyította az alkalmazott matematikus a Várkonyi Péterrel közösen megalkotott, Gömböcként ismert két egyensúlyi pontú mono-monostatikus új geometriai formával. A Gömböc eleinte csupán egy érdekes tudományos eredmény volt, és a feltalálóknak sokáig elképzelésük sem volt arról, hogy a játékos forma használható lesz-e egyáltalán valamire.

Az mRNS-technológiában és a Gömböc felfedezésében látszólag nem sok közös pont van. Nemrégiben azonban kiderült, hogy a világhírű amerikai műszaki egyetem, a Massachussets Institute of Technology (MIT) tudósai a két egymástól igencsak távol eső tudományterületen folytatott alapkutatásokat felhasználva fejlesztették ki a kapszulaként lenyelhető mRNS-vakcinájukat - írta a qubit.hu.

„Már jó ideje az érdeklődésünk középpontjában van az mRNS orális bevitele – válaszolta a lapnak Karikó Katalin. – Korábbi közleményekben már olvastam a különleges alakú kapszulákról, amelyek nem tapadnak le a gyomorban, hanem továbbgördülnek. Azt hiszem ahhoz nem kell nagy fantázia, hogy megértsük, mennyi előnye van a szájon át adható vakcináknak az izomba szúrt vakcinákhoz képest. Nem kell az orvoshoz sem elmenni, mindenki maga be tudja venni. Az emberek sokkal inkább lenyelnek bármit is, mintsem megengedjék, hogy megszúrják őket. A vakcina elleni rezisztencia is sokkal kisebb orális esetben”. Továbbiak a cikkben

(Illusztráció: qubit.hu -  MIT News)