Kásler ezzel a csomaggal készül a kormány elé

Több frontot nyitó, tíz elemes "haditervvel" készül a lakosság egészségi állapotának javítására Kásler Miklós humán miniszter, írja a nepszava.hu. A megatárca vezetője olyan pontokon készül hozzányúlni az egészségügyi rendszerhez, amelyek igazítása már régen aktuális. A sikert illetően azonban már most kétségeket ébreszt, hogy az intézkedéseket annak a kormánynak is jóvá kell hagynia, amelynek egyes szakértői nem feltétlenül értenek egyet a miniszter tevékenységével. Ráadásul az elmúlt napokban a tárca sokszor olyan adatokkal jellemezte a hazai egészségügy állapotát, amelyeket nehéz összehozni a valósággal.

A most összeállított terv olyan, mintha Kásler Miklós elkészült volna azzal a csomaggal amit már hivatalba lépése óta hiányolt tőle a szakma. Komplex, szinte a teljes ellátórendszert megmozdító programjával, durva becslések szerint is 1000-1500 milliárdnyi közpénzt forgatna bele a miniszter az egészségügybe. Az összeg nagyságát jól érzékelteti az: ennyi pénzt költ egy év alatt összesen az egészségbiztosító a rendszer működtetésére, azaz gyógyszertámogatásra, valamint az alap-, szak- és kórházi ellátásra.

A két legnagyobb pénzfaló tételről – a teljes fővárosi ellátást átalakító, a szuperkórházak építését is magába foglaló Egészséges Budapestért Programról, valamint a Semmelweis Egyetem fejlesztési terveiről – több éve vitáznak a szakmai közösségekben, régóta készülnek a megvalósítási koncepciók. A miniszter 2022-ig szóló terveinek további eleme a tömegeket érintő, öt nagy népbetegség kezelése. Kiemelt feladatnak tartja a daganatos-, a keringési- és a mozgásszervi betegségben szenvedő, a gyermekgyógyászati, továbbá a pszichiátriai páciensek gyógyításával foglalkozó országos intézetek fejlesztését. Ezekhez társul az alap-, valamint a sürgősségi ellátás modernizálása, valamint a prevenciós feladatokat összefogó Nemzeti Népegészségügyi Szakpolitikai Program.

Ez utóbbi foglalja keretbe a lakosság egészségi állapotának javításához, a betegségek megelőzéséhez szükséges kormányzati lépéseket. Továbbá olyan ellátási elemeket is ide „csomagoltak” amelyek kimaradtak a nagy betegségeket tárgyaló programokból, például a légzőszervi-, a metabolikus- és a ritka betegségek megelőzését kezelését segítő akciók. Ezek célja például az, hogy a mostani, átlagosan 60 helyett 63 éves korukig maradjanak egészségesek a felnőttek, csökkenjen a csecsemőhalandóság, az anyák nagy többsége szoptasson legalább hat hónapig, mérséklődjön a naponta rágyújtók aránya. Továbbá jelentősen mérséklődjön azok száma, akik azért haltak meg, mert nem időben kapták meg a megfelelő ellátást. Mint a dokumentum is megállapítja: becslések szerint 2017-ben „a legjobb időben történő beavatkozással” 24 ezer haláleset megelőzhető lett volna.

A lap úgy tudja: az önkormányzati választásokra készült egy, javarészt a Századvég elemzőinek közreműködésével összeállított, az egészségpolitikát is elemző munkaanyag. Aszerint a Fidesz támogatóknak feltették a kérdést, hogy hányasra értékelik a kormány egészségpolitikáját egy öt fokozatú skálán. A megkérdezettek 30 százaléka közepesre, 50 százalékuk egyesre-kettesre, s mindössze 11 százalékuk osztályozta jóra vagy jelesre azt. Az elemzést készítők pedig ez alapján is jelezték azt, hogy a jelenlegi egészségügyi kormányzat kockázatot jelent a Fidesz számára az őszi önkormányzati választások szempontjából.

Sajtóközleményben reagált a minisztérium

A mai napon a Népszavában megjelent, „Kásler ezzel a csomaggal készül a kormány elé” c. cikk megtévesztő, hamis információkat tartalmaz. Mindenki látja, hogy az egészségügyben elindult egy olyan folyamat, amely a minőségi betegállás érdekében nagyobb centrumok létrehozására, megerősítésére törekszik - írta közleményében az EMMI a kormány.hu-n.

Mint írták: Az egészségügyben tett pozitív intézkedések, az ágazat megerősödése nem áll érdekében egyes politikai és anyagi érdekveszteségű, kormányellenes egészségügyi lobbi tagjainak, akik hamis információkkal akarják megzavarni a lakosságot. A balliberális kormányok legnagyobb bűne, hogy elűztek több ezer egészségügyi dolgozót a pályáról, nem gondoskodtak a szakemberek utánpótlásáról, megalázóan alacsony bérért dolgoztatták az orvosokat, ápolókat. A kormány elkötelezett a helyzet javításában: az ápoló- és orvoshiány csökkentéséért nagyon komoly kormányzati programok, ösztöndíjak, béremelések indultak, az Egészséges Budapest Program keretében a centrumokban fog koncentrálódni az érsebészeti betegellátás, ahol biztosíthatóvá válik a magas szintű technológiai háttér és a magas szakmai tudást igénylő szakembergárda.

A KSH adati szerint 2010 óta 60 százalékkal csökkent a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma, és 2015-höz képest 30 százalékkal csökkent a távozó ápolók száma is. A Magyarországon dolgozó orvosok száma 2010-ben 33.943 volt, 2017-ben 39.132, ami több mint 5000 fős növekedést jelent. A négy orvosi egyetem 2010-ben 1040 oklevelet adott ki, míg 2017-ben már 1521-et.

A várólisták hosszánál az ellenzék tudatosan összemossa a tervezett és a tényleges várakozási időket. A betegek számára a tényleges (átlagos) várakozási idők a mérvadóak, hiszen ezek az adatok azt mutatják meg, hogy az elmúlt időszakban átlagosan, egy adott beavatkozás tekintetében mennyit kellett várni. Ezek az adatok mindenki számára nyilvánosak és hozzáférhetőek. 2012 júliusától 2018 végéig a Kormány mintegy 26 Mrd Ft többletforrást biztosított a legrégebben várakozó betegek ellátására, a leghosszabb várakozási idővel rendelkező szolgáltatók számára. A program 2019-ben is folytatódik 6 Mrd Ft-os keret biztosításával. A rendszer indulásakor a várólistákon mintegy 70.170-en szerepeltek, ezzel szemben 2018 végén ez a szám 28.245-re csökkent.

A legkiemelkedőbb javulást a szürkehályog-műtétek tekintetében történt. Az OECD statisztikába adatot közlő 15 ország közül hazánkban a második legrövidebb a várakozási idő (45 nap). A csípőprotézis műtétek esetében is a jelentős várakozási idő csökkenés (162 napról 88 napra), és ezzel hazánk a 6. a 15 ország között. A térdprotézis műtéteknél 48 %-kal csökkent a várakozási idő. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években nemzetközi viszonylatban is jelentős mértékben, 60 %-kal csökkent a műtéti várólistákon szereplő betegek száma és a várakozási idő.

Az elmúlt hónapokban elindított népegészségügyi szűrőprogramok, az egészségmegőrzést támogató Három generációval az egészségért nevű praxistámogató program, a HPV-oltás tervezett kiterjesztése, a Családbarát szülészetek pályázati programja, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy növeljük a magyar emberek egészségben töltött életéveit. Ezeknek már látható eredménye is van: a férfiak ma már 3,2 évvel, a nők 1,6 évvel hosszabb egészséges életévekre számíthatnak 2010-hez képest - áll a közleményben.