Káslernél kezdeményez egyeztetéseket az orvosi kamara

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége levélben foglalta össze a jogviszonytörvénnyel kapcsolatos fő problémákat, egyben javaslatot tett azok megoldására, melyekről tárgyalást kezdeményez az emberi erőforrások miniszterével, és munkacsoportok felállítását kéri tőle - írta a medicalonline.hu.

A levélben sorra veszik az ügyeletnek, a másodállások engedélyezésének, a szabadságolásoknak még mindig fennálló problémáit, ahogyan a jubileumi jutalmak, a lejáró működési engedélyek és a praxisközösségek létrehozásának még megválaszolatlan kérdéseit.

Ami az ügyeletet illet: Az ügyelet finanszírozása ma egyszerre áttekinthetetlen, a kollegák számára érthetetlen, helyi értelmezésekre okot adó, valamint igazságtalan és nem motiváló, azaz nem garantálja az ügyelet ellátás folyamatos biztosíthatóságát – írják. A rendszer bonyolultsága és átláthatatlansága miatt a rendes munkaidő terhére elrendelt órák elszámolása, illetve az ügyelet utáni pihenőidő elszámolása nem egységes a különböző intézményekben, és általános felháborodást kelt a 70 százalékos óradíj. Megemlítik azt is, hogy jelentős elszívó hatása van az alapellátási ügyeleteknek, egyes helyeken szinte piaci óradíjakkal, változó terheléssel. Hasonló elszívó hatása lesz a magánkórházakban teljesíthető, nem megterhelő, de jól fizetett ügyeleteknek.

Szerintük egyszerűbb, átlátható, intézményi szinten egységesen alkalmazott, a kollegák számára tervezhető bevételt teremtő ügyeleti díjazásra van szükség. Az ügyeletben töltött idő egyetlen szakaszának a díjazása sem lehet kevesebb, mint az alapbérből számolt óradíj.

Egységesíteni kell a rendes munkaidő terhére teljesített órák elszámolását és az ügyelet utáni kötelezően kiadandó pihenőidő elszámolásának kérdését. Az ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet.

Az ügyelet díjazásának alapdíját nem csak a szolgálati időhöz kell kötni, hanem a feladathoz, az ügyeletben betöltött pozícióhoz is. Az így, kategóriaként kialakított díj nem lehet kevesebb, mint a bértábla alapján számolt óradíj 100 százaléka.

Javasolják azt is, hogy az alapdíjat szorzókkal korrigálják, figyelembe véve a munkavégzés időpontját,az ügyelet jellegét, a progresszivitási szintet, és a szakma/szakterület közötti különbségeket.

Szükség van az OKFŐ által engedélyezett munkáltatói döntés lehetőségére, a hiányszakmák kezelésére – hívják fel a figyelmet, és kifejtik, hogy a fentiek alapján kell egy egyszerű mátrix rendszert létrehozni, amely alapján könnyen átlátható és kalkulálható a tényleges ügyeleti díj az EU direktívákkal harmóniában.

Ha a készenlétes ügyeletest behívták, az az ügyelet teljes értékű ügyeletként számítódjon el.

Ügyeletben és műszakban hasonló terhelés mellett ne legyen lényeges elérhető összjövedelem különbség, illetve az intézményvezetést szakmai és ne pénzügyi szempontok vezessék az ellátásszervezésben.

Úgy vélik, alapvetés, hogy az ügyeleti díjak rendezése önmagában a források belső átrendezésével nem oldható meg: ehhez célzott külső forrásnövelésre van szükség. Ennek nagyságrendje ugyanakkor az eddigi többletforráshoz képest elenyésző, a gyógyító-megelőző ellátások kasszának fél  százaláka körüli, de ez a kerekítési hiba nagyságrendjében mozgó összeg érdemben javítaná a mintegy 500 milliárd többletforrás felhasználásának hatékonyságát, társadalmi hatását. További részletek a teljes cikkben