• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Katonás szigorra is szükség volt az intézményekben

Lapszemle 2020.06.04 Forrás: magyarhirlap.hu
Katonás szigorra is szükség volt az intézményekben

Andréka Péter: a kollégáimnak kiadott utasítások sokkal közelebb álltak egy parancshoz, mint egy tőlem megszokott kéréshez.

Nagyszerűen együtt tudunk működni a katonai irányító törzzsel, az első naptól csapattagokká váltak – mondta Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet igazgatója. Véleménye szerint hazánk kiválóan kezelte a járványt, az egészségügyi intézményekben kialakultak a speciális eljárásrendek, amelyeket mára már be is gyakoroltak.

Nemzetközi összehasonlításban sincs okunk szégyenkezni, mindez az időben hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhető – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak a kardiológiai intézet vezetője.

Melyik krónikus betegségcsoportban végezte a legnagyobb pusztítást a koronavírus?

– A koronavírussal érintett emberek nyolcvan százaléka viszonylag problémamentesen átvészeli a fertőzést. Ám minél idősebb valaki – leginkább a hatvanöt év felettiek –, annál komolyabbak lehetnek a tünetek, s a korral egyre nő a komplikációk esélye is. Bizonyos krónikus betegségek pedig kortól függetlenül is valószínűbbé teszik, hogy a fertőzés lefolyásának kimenetele rossz, ne adj Isten, tragikus lesz. Az első helyen sajnos a szív- és érrendszeri, a másodikon a daganatos betegségek állnak.

Pusztán azért, mert eleve legyengült az immunrendszerük, vagy esetleg van más, speciális oka?

– Kétségtelenül igaz, a legyengült immunrendszerű, esetleg krónikus betegek számára már egy szimpla influenza is veszélyes. A fertőzés jobban megterheli a beteg, mint az egészséges szívet. Ugyanakkor nemzetközi szinten folynak kutatások a tekintetben, hogy milyen más hatásokkal kell még számolni. Itthon pedig azt vizsgáltuk, mi történik azokkal a betegekkel, akiknek akut szív- vagy érproblémája jelentkezik a koronavírusos időszakban. E tárgykörben egyébként olasz, francia, amerikai és kínai közlemények is megjelentek. A tapasztalatok szerint azok a betegek, akik mellkasi fájdalmakat, fulladást, nyugalmi alsóvégtag-fájdalmat tapasztaltak, sokkal kevésbé hívtak mentőt, mint korábban. Ennek nyomán a koronavírus-időszakban mérhetően csökkent az infarktussal katéterasztalra került betegek száma. Egészen egyszerűen az lehetett a háttérben, hogy az emberek féltek kórházba kerülni, rettegtek attól, hogy elkapják a betegséget. Ez érdekes, figyelemre méltó aspektus.

Az áldozatok közül hányan küzdöttek konkrétan szív- és érrendszeri betegségekkel?

– Csaknem az ötven százalékuk volt érintett ebben a problémában.

...

A kardiológiai intézetben milyen változásokat okozott a vírushelyzet?

– Az egészségügyi veszélyhelyzet alapjaiban szabta át a működésünket. Kórházigazgatóként olyan helyzetbe kerültem, hogy a kollégáimnak kiadott utasítások sokkal közelebb álltak egy parancshoz, mint egy tőlem megszokott kéréshez.

...

Milyen az együttműködés az intézethez delegált katonákkal és rendőrökkel?

– Nagyszerűen együtt tudunk működni a katonai irányító törzzsel. Minden túlzás nélkül mondhatom, gyakorlatilag az első naptól csapattagok lettek, s vállvetve küzdünk a vírus ellen. Nemcsak mint kollégák, de adott esetben mint emberek is.

Miben képes segíteni egy kardiológusnak egy honvédtiszt?

– Például pillanatok alatt gördülékennyé tehet máskor akadozó logisztikai ügyeket, továbbá olyan szemléletet ad, amelyet korábban nem ismertünk. De a katonai irányító törzs tagjai voltak azok is, akik ösztönöztek bennünket a portaszolgálat szigorúbbá tételére. 

Legolvasottabb cikkeink