A majomhimlő először 1970-ben jelent meg emberi megbetegedésként, és a fekete himlőhöz hasonló tüneteket produkál, ám annál enyhébb lefolyású.
A WHO globális vészhelyzetet hirdetett az Afrikában terjedő új majomhimlő variáns miatt, amely több országban is egészségügyi kockázatot jelenthet. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője volt az ATV Egyenes Beszéd vendége, aki leszögezte: semmiképp nem kell félni sem a majomhimlőtől, sem a szamárköhögéstől Magyarországon.
A majomhimlő először 1970-ben jelent meg emberi megbetegedésként, és a fekete himlőhöz hasonló tüneteket produkál, ám annál enyhébb lefolyású. Szlávik kiemelte, hogy a vírus apró rágcsálókról terjed át az emberekre, és szoros kontaktus szükséges a fertőzéshez, például bőrérintkezés vagy szexuális kapcsolat révén. Elmondta, hogy a járvány mostani hullámának veszélye abban rejlik, hogy egy genetikai mutáns variáns terjed, amely könnyebben fertőz emberről emberre. Bár a fertőzés eddig elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságra korlátozódott, a vírus most már a szomszédos országokban is megjelent.
Szlávik rámutatott, hogy a WHO vészhelyzeti kihirdetésének hátterében anyagi okok állnak: „Azokban az országokban, ahol egészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki, sokkal könnyebb forrásokhoz jutni, sokkal könnyebb védőoltáshoz jutni.” Kiemelte, hogy Kongónak 10 millió adag vakcinára lenne szüksége, miközben jelenleg csak 200 ezer adag áll rendelkezésre. Az oltások elsősorban a rizikócsoportok számára érhetők el, és azoknak javasolt, akik kapcsolatba kerülhetnek a fertőzöttekkel.
Bár a majomhimlő veszélyes lehet, Szlávik hangsúlyozta, hogy a betegség súlyos formái általában csak gyermekeknél és immunhiányos betegeknél fordulnak elő. „A halálozási arány két típusa van: a nyugat-afrikai variáns esetében körülbelül 1%, míg a közép-afrikai típusnál 10% volt, az új variáns halálozási aránya pedig 3% körül mozog.”