• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kell-e félni a majomhimlőtől Magyarországon?

Lapszemle MA 07:24 Forrás: ATV - Egyenes beszéd
Kell-e félni a majomhimlőtől Magyarországon?

A majomhimlő először 1970-ben jelent meg emberi megbetegedésként, és a fekete himlőhöz hasonló tüneteket produkál, ám annál enyhébb lefolyású.

A WHO globális vészhelyzetet hirdetett az Afrikában terjedő új majomhimlő variáns miatt, amely több országban is egészségügyi kockázatot jelenthet. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője volt az ATV Egyenes Beszéd vendége, aki leszögezte: semmiképp nem kell félni sem a majomhimlőtől, sem a szamárköhögéstől Magyarországon.

A majomhimlő először 1970-ben jelent meg emberi megbetegedésként, és a fekete himlőhöz hasonló tüneteket produkál, ám annál enyhébb lefolyású. Szlávik kiemelte, hogy a vírus apró rágcsálókról terjed át az emberekre, és szoros kontaktus szükséges a fertőzéshez, például bőrérintkezés vagy szexuális kapcsolat révén. Elmondta, hogy a járvány mostani hullámának veszélye abban rejlik, hogy egy genetikai mutáns variáns terjed, amely könnyebben fertőz emberről emberre. Bár a fertőzés eddig elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságra korlátozódott, a vírus most már a szomszédos országokban is megjelent.

Szlávik rámutatott, hogy a WHO vészhelyzeti kihirdetésének hátterében anyagi okok állnak: „Azokban az országokban, ahol egészségügyi vészhelyzetet hirdettek ki, sokkal könnyebb forrásokhoz jutni, sokkal könnyebb védőoltáshoz jutni.” Kiemelte, hogy Kongónak 10 millió adag vakcinára lenne szüksége, miközben jelenleg csak 200 ezer adag áll rendelkezésre. Az oltások elsősorban a rizikócsoportok számára érhetők el, és azoknak javasolt, akik kapcsolatba kerülhetnek a fertőzöttekkel.

Bár a majomhimlő veszélyes lehet, Szlávik hangsúlyozta, hogy a betegség súlyos formái általában csak gyermekeknél és immunhiányos betegeknél fordulnak elő. „A halálozási arány két típusa van: a nyugat-afrikai variáns esetében körülbelül 1%, míg a közép-afrikai típusnál 10% volt, az új variáns halálozási aránya pedig 3% körül mozog.”