Kell-e tartani az európai tengerekben terjedő húsevő baktériumoktól?

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ figyelmeztetést adott ki a Vibrio-baktériumok lehetséges terjedése miatt. A sajtóban ezen kórokozókra néha húsevő baktériumokként hivatkoznak, a megnevezést azonban célszerű egy másik mikroorganizmus számára megtartani. A Vibrio-fajok eleve elsősorban nem is a lágy szöveteket, hanem az emésztőrendszert fertőzik meg, írja a 24.hu. 

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) július 11-én arra figyelmeztetett, hogy ahogy melegedik a tenger hőmérséklete a kontinens partjainál, úgy emelkedhet a Vibrio nemzetségbe tartozó baktériumok felbukkanásának esélye. A kórokozók ezen csoportjára – sok más mikroorganizmus mellett – a köznyelvben húsevő baktériumokként is szoktak hivatkozni, kissé tévesen.

Egyes Vibrio-fajok képesek

emésztőrendszert;

nagy koncentráció esetén fület;

illetve nyílt seb mellett lágy szövetet

érintő betegséget okozni.

Ezekre vibriózisként hivatkoznak. A „húspusztítónak” tekinthető fertőzés a szövetek elhalásával jár, és vérmérgezéshez vezethet.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az egyik patogén faj a Vibrio vulnificus, de összesen mintegy tucatnyi változat képes vibriózist előidézni. Az érintett baktériumok jól elboldogulnak a part mentén, ahol a sós és édesvíz keveredik, így a nyári fürdőzés során valóban jelentenek bizonyos mértékű kockázatot. Ennek kapcsán érdemes hozzátenni: a kórokozókat sokszor nem is magukban a tengerekben, hanem például a folyótorkolatokban mutatják ki.

Az ECDC szerint a Vibrio-fajokat nyáron gyakran detektálják a Balti-tenger partjainál. Az európai észlelések nagyrészt ide, a Fekete-tengerre, illetve az Északi-tenger és az Atlanti-óceán egyes részére korlátozódnak, de többek között a Földközi-tengerben is kimutatták már a kórokozókat, igaz, itt általában kis mennyiségben, írja a lap.