Fiskális indíttatású döntés született, amelynek előkészítéséből kihagyták a szakállamtitkárságot.
Kormányzati döntést ír elő egy határozat minden egyes ügyben, amikor egy közalkalmazott a nyugdíj mellett tovább szeretne dolgozni. A rendelkezés ezer sebből vérzik, ráadásul a várt megtakarításnál sokkal súlyosabb károkat okoz, írja a HVG.
ÚJ, SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYT ALKOTOTT a két ünnep között a kormány, a kötelező véleményt. A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitika elveiről szóló kormányhatározat formailag csak a miniszterek számára szab feladatokat, ám valójában statáriális módon avatkozik bele több ezer közalkalmazott életébe. Minden olyan munkavállaló ügyében, aki betöltötte a 62. életévét, ám szeretne tovább dolgozni, ki kell kérni a kormány véleményét, és azt kötelező figyelembe venni.
Jellemző a tisztán fiskális indíttatású döntésre, hogy az egészségügyi államtitkárságot ismét kihagyták az előkészítésből. Ezt támasztja alá, hogy a pontos és részletes adatokat firtató HVG-kérdésre, hogy milyen szakmákban, milyen területi megoszlásban hány munkavállaló töltötte be a nyugdíjkorhatárt, az egészségügyi államtitkárság nem válaszolt.
Az összevont adatok szerint a 62 év feletti korosztályból nagyjából nyolcezer orvos és 2,5 ezer szakdolgozó aktív, ebben azonban benne vannak a háziorvosok is. Rájuk, mivel többnyire vállalkozók, kis részük pedig önkormányzati alkalmazott, nem vonatkozik a kényszernyugdíj. Azokat sem érinti a kiűzetés, akik szerződéssel dolgoznak a tavaly államosított kórházakban, rendelőkben. De az biztosra vehető, hogy a törvény és a kormányrendelet több ezer dolgozót érint, aminek katasztrofális következményei lehetnek.