• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kérdezi kezelőorvosa és gyógyszerésze?

Lapszemle Forrás: Heti Válasz Online

A magyarok nem éppen rózsás egészségügyi állapotán javítana a szakállamtitkárság.

A bő egy hónapja bevezetett intézkedés új eszközt ad a gyógyszerészek kezébe, hogy kiszűrjék: szedik-e a krónikus betegek a gyógyszereiket, és nem szednek-e összevissza mindenféle, egymás hatását gyengítő szert. A Heti Válasz Online látleletéből kiderül: a papíron jó elképzelésnek látszó módosítás a gyakorlatban nem igazán működik. Egyelőre – írja a hetivalasz.hu portálja.

Idén januárban lépett életbe az a rendeletmódosítás, mely az alapszintű gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzés elemeit (többek között az egyes gyógyszerek közti káros hatások, az azonos hatóanyagú gyógyszerek együttes szedéséből eredő kockázatok feltárását) tartalmazza. E módosítás részeként április 1-jétől a gyógyszerész – ha a beteg ezt előzetesen nem tiltotta meg, ha a helyszínen hozzájárul, illetve ha a saját részére váltja ki a piruláit a gyógyszertárban – beléphet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisába, azon keresztül egy évre visszamenőleg megismerheti a beteg támogatott gyógyszerkiváltásait, azaz a kiváltott gyógyszer nevét, mennyiségét, idejét. (Ez alól kivételt képeznek a szexuális úton terjedő és mentális betegségek esetén alkalmazott gyógyszerek.) Utóbbi lehetőség azt célozza, hogy a patikus szerezzen tudomást arról, ha valaki elhagyja a krónikus betegségére felírt gyógyszer szedését.

Az egészségügyi államtitkárság elképzelése nem rossz, úgy vélik, az évi mintegy 60 millió beteg-patikus találkozás ideális lehetőség e kockázatok nyomon követésére és a figyelemfelhívásra. Nemzetközi tapasztalat ugyanis, hogy a krónikus betegek fele a terápia kezdete után fél évvel már nem szedi a gyógyszerét; egy hazai OEP felmérés egy konkrét gyógyszercsoportnál ennél még sokkal rosszabb adatokat mutat. Uniós felmérés szerint a kórházba felvett betegek tizede nem szedi megfelelően a gyógyszerét, így további gyógyításuk legalább 80 milliárd euróba kerül.

A rendszer azonban a gyakorlatban még igencsak akadozva működik. Ezt bizonyítja a Heti Válasz Online által az OEP-től kikért adat: április 1-je és május 9-e között országosan 1718 lekérdezés történt, ami 352 patikából futott be az egészségpénztárhoz.

A sikertelenség nem lepte meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét. Éger István elmondta: ők az előzetes véleményezés során is vitatták a jogszabály életszerűségét. Mint Éger kiemelte, egyrészt idő sincs erre igazán (ekkor eszünkbe jutott, hogy az egyik gyógyszertárban a 65. sorszámot a kezünkben tartva néztük, hogy a gyógyszerész az 53-as számot „kihúzó" pácienst szólította), másrészt egy ponton orvosi kompetencia kérdések is felmerülnek, amelyekre még a legjobb gyógyszerész sem biztosan tud adekvát választ adni. „Egyébként nem kattantak rá erre a patikusok, ezt igazolja az is, hogy bő egy hónap alatt hozzánk semmiféle visszajelzés nem érkezett ezzel kapcsolatban – tette hozzá a MOK elnöke, megjegyzve azt is: egy kistelepülésen, ahol a patikus jó esetben ismeri a hozzá betérő betegeket, nincs is szükség arra, hogy az OEP-adatbázisban kutakodjanak.