Később, de lesz törzskarton

Minden korábbinál részletesebb egészségügyi adatgyűjtésre kötelezné a háziorvosokat egy tavaly megjelent jogszabály. Eredetileg idén július 1-jétől lépett volna életbe, ám ezt ez év végéig elhalasztották. A háziorvosok többsége rettegett az újabb adminisztrációs tehertől, ezért megkönnyebbültek, amikor arról értesültek, hogy haladékot kaptak a feladatra - írta a Heves Megyei Hírlap.

A lap egészségügyi tanácsadója, dr. Kristofori György, több évtizede praktizál háziorvosként, így bőséges tapasztalattal rendelkezik a szakmájáról, az azzal kapcsolatos kihívásokról. Arról kérdeztük, hogyan fogadta az újabb adminisztrációs terhet, s annak mi értelmét látja. – Az egyik szemem sír, a másik nevet – magyarázza. – Évek óta tudjuk, hogy a hazai háziorvosi rendszer ezer sebből vérzik. Sajnos, nincs utánpótlás, a fiatal szakorvosok közül sokan külföldön dolgoznak, a családorvoslás pedig nem az orvosi pálya legvonzóbb területe. Sajnos, az utóbbi években sem történt olyan változás, amely csökkentette volna a terheinket. Egyre több adminisztráció hárul ránk, s a legtöbb felelősség is a mi vállunkat nyomja. Azt tapasztalom, hogy ma már nagyon sok beteg keresi fel a magánrendeléseket, ám, ha bármilyen komolyabb műszeres vizsgálatra van szükség, a beutalókat nekünk, háziorvosoknak kell megírnunk. A kontrollvizsgálatoknál is ez a helyzet. Az adókedvezményekre jogosultságot is sok esetben nekünk kell igazolni. Ilyen az ápolási segély. Az utolsó pillanatban tudtuk meg, hogy ezekről január 31-ig nyilvántartott listát kell vezetnünk és adatot szolgáltatnunk a NAV-nak.

A szakember szerint a kilátásba helyezett törzskarton kitöltésére nincs idő, kapacitás. – Az olyan körzetekben, ahol nyolcvan-száz beteg fordul meg naponta, s csak helyettesítéssel tudják megoldani az alapellátást, ott lehetetlen ilyen kartonokat készíteni – fejti ki dr. Kristofori György. – Harminchat éve gyógyítok háziorvosként. Minden helyi családot ismerek. Mivel a törzskarton elkészítésének feltétele, hogy a páciens személyesen jelenjen meg az adatok felvételekor, ez sem járható út.

A kormányzati álláspont szerint az elképzelés szerinti törzskartonra azért van elsősorban szükség, hogy pontos képet lehessen alkotni a lakosság egészségi állapotáról. Korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azzal érvelt a törzskarton bevezetése mellett, hogy az ezekben olvasható válaszokból lehet majd kiszámolni a valódi egészségügyi ellátási szükségletek költségeit. Azaz az adatbázis nyomán oda lehet majd telepíteni például a dohányzásról leszoktató programokat, vagy a rákszűréseket, ahol a legnagyobb a probléma az országban. Szerinte az adatokból az is kiderülhet, hogy hol, milyen terápiás szolgáltatásokra van szükség. A háziorvosok szerint jó döntés volt a halasztás, s ha lesz is belőle valaha valami, abban bíznak, hogy alaposabban előkészítik az új rendelkezést.