A sürgősségi ellátásban tapasztalt anomáliák rendszerszintű problémák, nem a bezárás a megoldás.
Elkészültek a sürgősségi ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó jogszabály-módosítások. A három elemből álló intézkedési tervet kidolgozó munkacsoport vezetője, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke a Magyar Időknek elmondta: javaslataikat az elmúlt években felszínre került problémák, illetve a sürgősségi betegellátó osztályok (SBO) körében még év elején indított felmérés alapján dolgozták ki.
Bár ez utóbbi részletes elemzése még nem készült el, az már látszik, hogy a SBO-kon nem mindenütt vagy nem a szakmai előírásoknak megfelelően alkalmazzák a sürgősségi ellátás alapját jelentő úgynevezett triázsrendszert. A terv az, hogy a jövő év januárjától már csak azon betegek után kapnák meg a sürgősségi osztályok a finanszírozást, amelyek ezt a rendszert működtetik, továbbá a betegek besorolását, a rajtuk ezek alapján elvégzett diagnosztikus és terápiás eljárásokat hiánytalanul jelentik az egészségbiztosítónak - mondta a lapnak Bognár Zsolt.
Azért, hogy a saját ellátásával kapcsolatos információkat minden beteg megkapja és meg is értse, egyelőre nem kötelezően diszpécsereket is alkalmaznának a sürgősségi osztályokon.
Annak érdekében pedig, hogy a valódi sürgősségi esetekre több idő és figyelem jusson, csökkenjen a tumultus és növekedjen a betegelégedettség, az SBO-hoz integrálva kísérleti jelleggel úgynevezett akut alapellátási egységeket alakítanának ki. Akiknek állapota nem igényli, azokat nem sürgősségi orvos fogja ellátni, hanem sürgősségi kórházi gyakorlattal rendelkező mentőtiszt, sürgősségi képzésen átesett és kórházi gyakorlattal rendelkező, főiskolát végzett kiterjesztett hatáskörű nővér vagy egy sürgősségi félévét teljesített rezidens.
Bognár Zsolt a Magyar Kórházszövetség azon javaslatára is reagált, miszerint a sürgősségi ellátás problémáira átmenetileg és főként Budapesten az lenne a megoldás, ha csökkentenék az ellátóhelyek számát. Részletek a teljes cikkben