A köznevelési törvény nem tisztázza pontosan, kinek kell fizetnie a szükséges beruházásokat.
A főváros szerint használhatatlan, a Klebesberg Intézményfenntartó Központ (KIK) szerint viszont "modern és megfelelő állapotú" a Mexikói úti Mozgásjavító Iskola szakközépiskolájának otthont adó épület. Bár a Fővárosi Önkormányzat tavaly éppen az elkerülhetetlen felújítások súlyos költsége miatt rendelte el a középfokú oktatás megszüntetését az intézményben, az iskolát január elsejével államosító KIK felfüggesztette a döntést, de a szakközépiskola sorsa továbbra is bizonytalan – húzza alá a nepszava.hu portálja.
Hiába jelentette be tegnap egy szülői fórumon az államosított iskolákat irányító KIK képviselője, hogy egyelőre mégsem szűnik meg a középfokú oktatás a fővárosi Mexikói úti Mozgásjavító Iskolában, az intézményfenntartó és a Fővárosi Önkormányzat egymásnak ellentmondó, lapunknak tett nyilatkozatai azt valószínűsítik: a KIK csak időt nyert a népszerűtlennek látszó iskolabezárás elhalasztásával, és igyekszik a budapesti városvezetésre tolni annak felelősségét.
Mint megírtuk, a Fővárosi Közgyűlés tavalyi döntése szerint idén bezárt volna a Mexikói úti intézmény szakközépiskolai része, mivel 212 milliós fejlesztésre lett volna szükség a képzés helyszíneként szolgáló épületrészben, ám erre 2013-ra nem maradt önkormányzati forrás. A beruházás azért vált elkerülhetetlenné, mert a 2007 és 2010 között 3,5 milliárd forintért - részben uniós forrásokból - lezajlott építkezés második üteme, finanszírozási problémák miatt félbemaradt. A főváros ugyanis alábecsülte annak költségeit, ezért a műemléki védelmet élvező Lajta épület - amelyben az általános iskola felső osztályai mellett a szakközépiskola is működik - nem készült el – emlékeztet a portál.
Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes az Indexnek elismerte, hogy az épület jelenlegi formájában használhatatlan, egyebek közt szaktantermek, szertárak, vizesblokkok kiépítésére és egy liftek cseréjére is szükség lenne. Csakhogy a köznevelési törvény ellentmondásosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy ezeket a felújítási költségeket a fenntartónak - azaz a KIK-nek - vagy a működtetőnek - azaz a Fővárosi Önkormányzatnak - kell-e állnia. Bár a jogszabály szerint "az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése" már nem a működtető kötelessége, viszont azt is rögzíti: az ingatlan rendeltetésének megfelelő, egyebek közt köznevelési, tűzvédelmi, vagy egészségügyi előírások szerinti üzemeltetése a főváros feladata lenne.
Ráadásul az önkormányzat köteles biztosítani, hogy az intézmény "megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassa el" feladatát. Ha tehát az elmaradt felújítások miatt a Mozgásjavító szakközépiskolájának például nincs kellően felszerelt fizikatanterme, vagy éppen a lift állapota nem megfelelő, a törvény akár úgy is értelmezhető, hogy a felelősség a fővárosé. A Fővárosi Önkormányzat viszont úgy fogalmazott, nekik csak az épület "jelen állapotának fenntartását kell biztosítaniuk", felújításra, beruházásra a törvény már nem kötelezi a tulajdonost.
A KIK ugyanakkor egyértelművé tette: a felújítások finanszírozása általánosságban a működtetés kereteibe tartozik, de ebben az esetben csak "a szakképzés személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatban merültek fel kérések". A főpolgármester-helyettes véleményének ellentmondva - "az intézmény modern és a kor kihívásainak megfelelő állapotú" – vélekedett az állami intézményfenntartó, amely tegnap tudatta: amennyiben a szakértői vizsgálat eredménye kedvezőtlen lesz, "akkor is nyitott rá a KIK", hogy a szakközépiskola megszűnése esetén a diákok gimnáziumi osztályokban folytassák tanulmányaikat. Kérdés, hogy mire elég ez a "nyitottság" akkor, ha egyelőre sem az állam, sem a főváros nem hajlandó áldozni a Mozgásjavító felújítására – teszi fel a kérdést a portál.