Kéthetes törvény - Gyógycseppek a haldoklónak

Nos, úgy tűnik, az egészségügyi dolgozók jajkiáltása eljutott az egészségügyi kormányzat füléig. Nincs olyan hét, hogy ne látna napvilágot újabb szomorú statisztika a magyarok egészségügyi állapotáról. Legutóbb azt olvashattuk, hogy hazánkban minden negyedik haláleset oka valamilyen daganatos megbetegedés. Ezért is üdvözölték a betegek és az egészségügyi dolgozók a június 1-jén életbe lépett törvényt, miszerint a rákgyanús eseteket ezentúl két héten belül ki kell vizsgálni. Azóta eltelt majd' egy hónap. Vajon hogy működik mindez a gyakorlatban? – teszi fel a kérdést a Szabad Föld – online.

Az Országos Onkológiai Intézetben nem nőtt érdemben a soron kívül jelentkezők száma - nyilatkozta dr. Kásler Miklós főigazgató. Az intézet eddig is és ezután is az egész országból fogadja a betegeket. Anélkül, hogy várólistát vezetnének, minden vizsgálatot a szakmailag elfogadható időtartamon belül elvégeznek. A diagnosztikai osztályokon két műszakban dolgoznak. Volt idő, amikor szombaton és vasárnap is vizsgálták a betegeket, s ha erre szükség lesz, ismét elindítják a hétvégi munkát – tette hozzá a főigazgató.

Dr. Lippai Norbert, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház megbízott orvosigazgatója szerint a „kéthetes törvény" betartása számukra nem okoz gondot, ám az még nem látszik, milyen hatással lesz a várólistákra. A CT- és az MR-vizsgálatok előjegyzési rendjébe folyamatosan beékelődnek a soron kívül jelentkező betegek, ami előbbutóbb torlódáshoz vezethet. A Hetényi Géza Kórházba még nem érkeztek átirányított betegek, de nem számítanak számottevő betegvándorlásra. Lippai doktor tapasztalata szerint a magyarok nem szívesen mozdulnak a lakóhelyükről, még a gyógyulásuk érdekében sem.

Érdekes lenne nyomon követni, hogy minden esetben valós-e a rákgyanú, mert sokan leleményesek a kiskapuk meglelésében – vetette fel dr. Poller Imre onkológus, a PX Consulting egészségügyi szakértője, aki szerint a „kéthetes törvény" arra is lehetőséget ad, hogy egyes gyógyítók jó szándékkal daganatgyanút sejtessenek a betegüknél, meggyorsítva így a kivizsgálást, s előbbre hozva a műtét időpontját. Félő, hogy megszaporodik majd a tumorgyanús betegek száma.

Poller Imrének a végrehajtást illetően léteznek aggályai. Kikkel kezdik majd a várólisták szűkítését? Akik a legközelebb állnak a műtétjük időpontjához, valószínűleg nem akarnak majd más kórházba menni. Ha pedig a lista végéről kezdik a nyesegetést, az inkorrekt az egész sorral szemben. A várólista amúgy egyfajta értékmérő is – magyarázta Poller Imre.

A magyar kórházak elhelyezési, ellátási, ápolási színvonala korántsem azonos. Amelyik intézményben nincs sorállás, ott feltételezhetően gondok vannak. Gyakran a hosszú várakozást is megéri kiböjtölni a betegnek a jobb ellátás reményében, ezért elképzelhető, hogy az új rendelet valójában csak a nagy, a minőségi ellátásra képes megyei kórházakat érinti majd.