Kétszer annyi vírust adunk át az állatoknak, mint ők nekünk

Jelentősen több vírust adunk át az állatoknak, mint amennyi róluk átkerül ránk, állítja egy friss kutatás, amely a meglepő eredmény mellett feltárja a vírusok gazdaváltásainak evolúciós mozgatórugóit, ami segíthet a járványokra történő felkészülésben, írja a Qubit.

„Hagyományosan a kutatók a zoonotikus [állatról emberre történő] átugrásokra fókuszáltak, jó okkal, hiszen ezek jelentik a legközvetlenebb kockázatot. Bár egy ideje már tudtuk, hogy fordított zoonózisok [emberről állatra történő átugrások] is előfordulnak” – nyilatkozta a Qubitnek François Balloux, a University College London (UCL) Genetikai Intézetének vezetője, a hétfőn közölt tanulmány társszerzője. 

A fertőző betegségek genetikai vizsgálatával foglalkozó Balloux és doktorandusza, Cedric Tan, valamint harmadik társszerzőjük, Lucy van Dorp kutatása a Nature Ecology & Evolution folyóiratban jelent meg . A szakemberek a vírusok gerinces állatfajok közötti gazdaváltását és a gazdaváltások mögött meghúzódó evolúciós tényezőket tárták fel 59 ezer vírusgenom tanulmányozásán keresztül.

„A tuberkulózis valószínűleg emberekről ugrott át tehenekre, a Staphylococcus aureus baktériumot pedig átadtuk baromfiknak, teheneknek és nyulaknak is” – írta Balloux, aki szerint korábban soha nem vizsgálták komolyan az emberről állatokra történő átugrásokat, különösen vírusok esetén. „Engem nem döbbent meg, hogy ezek gyakoriak, de arra nem számítottam, hogy kétszer annyi van belőlük, mint a zoonózisokból” – írta.

A szakember szerint jelenleg nem tudjuk megbízhatóan megjósolni, hol alakul majd ki a következő járvány, vagy hogy milyen formát ölt majd. „Emiatt azt preferálnám, ha erőfeszítéseinket a legvalószínűbb fenyegetésekre történő koncentrálás helyett – ami jelenleg vélhetően a H5N1 madárinfluenza – széleskörű metagenomikai [környezeti DNS-minták genetikai információjának összességét tartalmazó adatsorok általi] felderítésre fordítanánk” – írta Balloux.

További részletek a qubit.hu-n.