Ketyeg az óra, stratégia nincs

Svédország 5-600 koronavírus-fertőzés után befejezte a tömeges teszteket, nem rendelnek el hatósági karantént, a gyerekek még mindig iskolába járnak. Szakos Attila két évtizede él Svédországban. A stockholmi főorvost arról kérdezte a Válaszonline, hogy mennyire látja megalapozottnak az itthoni sajtóban gyakran jó példaként emlegetett svéd járványkezelési modellt.

...

- Szeretnénk megérteni, mi történik Svédországban. Orvosként ön jobban belelát a rendszerbe. Miért állították le a teszteléseket? Miért tértek le a svédek arról az útról, amit addig követtek?

– A védekezés első részében ugyanaz történt, mint Magyarországon és a világ többi részén. Ha találtak egy fertőzöttet, akkor a kontaktjait is megpróbálták felkutatni, leszűrték őket. Szisztematikusan dolgoztak.  

– Egészen ötszáz-hatszáz esetig ezt csinálták. Nagyjából odáig, ahol most mi tartunk.

– Igen, aztán váltottak, felhagytak ezzel a stratégiával, arra hivatkozva: olyan magas már a fertőzöttek száma, hogy nem lehet megmondani, ki kitől kapta el. Azóta senki mást nem tesztelnek, csak a kórházi kezelést igénylő súlyos betegeket. Stockholmban még a fertőzöttel kapcsolatba került egészségügyi dolgozóknál sem végeznek laboratóriumi vizsgálatot, csak akkor, ha nehezen pótolható kulcsszereplőről van szó. 

– És ha tünetei vannak? 

– Ha ezek koronavírus-fertőzésre utalnak, és ettől még be tud jönni dolgozni, akkor tesztelik. Ha ennél súlyosabbak, akkor otthon kell maradnia, és nem tesztelik. Érti már, miért mondom, hogy nem lehet komolyan venni a statisztikát, amikor az a kérdés, hány beteg van Svédországban? 

– Most mégis tesztelnek, mégpedig véletlenszerűen kiválasztott ezer embert. 

– Szeretnék megnézni, milyen lehet az átfertőzöttség. 

– Az országos ajánlás szerint nem pusztán a tömeges teszteléssel hagytak fel, de karantént sem rendelnek el. Jól értem?

– Ha egészséges vagy, menj és dolgozz, akkor is, ha van beteg a környezetedben. Viszont a legenyhébb felsőlégúti tünetekkel is maradj otthon, de csak a megszűntüket követő 48 óráig. Utána mehetsz dolgozni. Az egészségügyi dolgozókra is ez vonatkozik. A 70 év felettieket arra kérik, maradjanak otthon és a hozzátartozók se látogassák őket.

– Kötelezően? 

– Semmi sem kötelező, itt minden a közbizalmon alapul. Magyarországon ezt nehéz megérteni. Svédországban például a védőoltás sem kötelező, a szülők mégis beoltatják a gyerekek 95 százalékát. A kommunikáció középpontjában az egyén felelőssége van: a hatóság csak kér, az egyén dönt. A falunkban például vannak olyan idős emberek, akik megelégelték az egyedüllétet: „Meghívtam a teljes családomat, ételt rendeltem, és olyan jól éreztük magunkat” – mondta egyikük. Megosztott a társadalom, és ebben a kommunikációnak is szerepe van. Egyrészt azt mondják, nagyon komolyan kell venni a vírust, de nem hoznak szigorú szabályokat, és az érvelés sem igazán következetes. Az egészségügyiek védőfelszerelésére vonatkozó követelményeken is enyhítettek. Az új koronavírussal fertőzött betegeket rövidujjúban is el lehet látni, és ha például valaki másfél méterre van egy intenzív osztályon a súlyos állapotú betegtől, még maszkot sem kell viselnie.

– A világban sok ezer egészségügyi fertőződik meg még szigorú védekezési szabályok mellett is. Megőrültek, nem ismerik az adatokat?

– Inkább arról lehet szó, hogy a védőfelszerelések elérhetőségéhez alakítják a követelményeket. Persze komoly ellenállásba ütköztek. Az orvosok azt mondták: aki leírta ezt a szabályt, mutassa meg, hogyan csináljuk. A védőfelszerelést az ellátó osztályokról egy ideje már központi készletbe gyűjtötték és onnan igényelhető. Az egészségügyiek legnagyobb félelme most az, hogy kifogyhatnak a megfelelő személyi védőfelszerelésből és ki lesznek téve a fertőzés kockázatának. A közvetlen környezetemből is van olyan kolléga, aki lélegeztetőgépen van.

– Idős? 

– Nem, 60 év körüli és krónikus alapbetegsége sem volt.

– Az eddigi tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol nem vezetnek be korlátozó intézkedéseket, az intenzív osztályokon elviselhetetlenné válik a nyomás.

– Emelkedik, készülnek is erre. Svédországban kevés az aktív (gyógyító) fekvőbetegágy, kevesebb mint egyharmada a magyar kapacitásnak. Ez vonatkozik az intenzív osztályokra, a lélegeztetőgépek számára is. Az európai listák végén vagyunk.

– De ebből az következik, hogy még jobban kellene vigyázniuk.

– Mindenesetre tábori kórházat építenek az „itteni Hungexpo” területén, a hadsereg 600 ágyat állít fel, abból 200 az intenzív. Hasonló kórházat helyeznek készenlétbe Göteborgban is. A meglévő intézmények sorban zárják be a betegellátó osztályaikat, és tervszerűen képezik át a személyzetet a Covid-19-es betegek ellátására. Bevonnak olyanokat, akik a közvetlen betegellátásban nem vesznek részt, önkéntesként medikusokat és nővérhallgatókat készítenek fel. Önkéntes alapon reaktiválják a frissen nyugdíjba vonult egészségügyieket, amivel nem mindenki ért egyet. Mindenesetre nagyon gyorsan jelentkezett mintegy 5000 önkéntes.

A teljes interjú a valaszonline.hu oldalon.