Kevés a katonaorvos, veszélyben a kötelezettség

Az orvoshiány miatt a Magyar Honvédség már most is komoly nehézségek árán tudja kiállítani a különféle katonai műveletek, például a nemzetközi missziók egészségügyi biztosításához szükséges létszámot. Néhány éven belül azonban hazánk NATO- vagy ENSZ-beli kötelezettségvállalását is veszélybe sodorhatja a katonaorvosok alacsony száma. Pozitívabb kilátásokra csak egy honvédorvosi életpályamodellel van esély, ezzel már államtitkári szinten foglalkoznak – értesült a Magyar Idők.

A NATO szinte összes tagállamában, így Magyarországon is gondot okoz, hogy egyre kevesebb a katonaorvos. Pedig a munkájukra számos területen szükség van, a különféle hadrendek (szárazföldi csapatok, légierő) támogatásától a nemzetközi akciókban való részvételen át a katasztrófaelhárítás és az újjáépítés egészségügyi biztosításáig – írja a magyaridok.hu portálja.

Meglécz Katalin orvos ezredes elmondta: rendszeresen előfordul, hogy a Honvédkórházból kell bizonyos feladatokra akár magas rangú tiszteket is kivezényelni, vagy hogy hasonló okok miatt felezni-harmadolni kell a katonaorvosoknál a hat hónapos missziós időtartamot. Úgy, hogy közben Magyarország ENSZ- és NATO-beli, illetve európai uniós kötelezettségei mind nagyobb számú katona-egészségügyi kontingens külföldi missziós tevékenységét igényelnék. Ráadásul – erről már Vekerdi Zoltán orvos ezredes, az MH megbízott egészségügyi főnöke beszélt – 2023-ra a NATO Magyarországon rendszerbe akarja állítani telepíthető lövészdandárját, ami az eddiginél is nagyobb kihívást jelent majd az egészségügyi biztosítás szempontjából. Nem szólva az olyan nem tervezhető eseményekről, amilyen a migráció vagy a különböző geopolitikai válsághelyzetek.