Budapesten egy napra mintegy tíz olyan kocsi jut csak, amelyben orvos is utazik, havonta 20-30 vaklármához vonulnak.
Tavaly tavasszal az interneten futótűzként terjedt az a videó, amelyet Csordás Tibor, a pesthidegkúti mentőállomáson dolgozó sofőr készített egy budapesti vonulásról. A sofőr 7,6 kilométert tett meg kevesebb mint hat perc alatt, ami óránként 80 kilométeres átlagsebességet jelent. Ma már nem mentősofőrként dolgozik, most egy magáncégnél kevesebb munkaórával a korábbi fizetése többszörösét keresi. Az mno-nak arról beszélt, a súlyosabb esetekhez nem elegendő pusztán ápolót küldeni, és jelenleg nagyon kevés mentőtiszt és orvos van a rendszerben. Mint mondta, Budapesten 14 mentőállomás működik, ahol összesen 22-23 olyan esetkocsi van, amelyen orvos vagy mentőtiszt is utazik.
A 23 autóból naponta egyet-kettőt biztosan takarítanak, fertőtlenítenek, ami két-három órán át tart, így ezek addig kiesnek az ellátásból. További két-három kocsit szervizelnek, három autó átszállítást végez egyik intézményből a másikba, két-három mentő pedig olyan feladatot lát el, amelyhez valójában egyáltalán nem lenne szükség esetkocsira. Így átlagosan Budapest ellátására mindössze tíz autó marad, amivel elég nehéz egy ekkora területet ellátni – összegezte a helyzetet a volt mentősofőr, aki hozzátette azt is, azokat a mentőgépkocsikat, amelyeken nincs orvos, csak ápoló, a kórházak a betegszállítással terhelik, egy mentőautó naponta hat-nyolc feladatot végez el, ennek a fele általában kórházból kórházba szállítás. Vaklárma, hecc és egyéb nehézségek a teljes cikkben