Kevés vállalkozás él a K+F adókedvezményével

Magyarországon a GDP arányában nagyjából 1,5 százalék az innovációs célú költés – ez a fele a 2020-ra tervbe vett uniós elvárásnak. Ennek oka az is, hogy kevesebben veszik igénybe a vállalati K+F kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék. Holott három olyan, kutatás-fejlesztés, illetve innováció tevékenységhez kapcsolódó támogatási forma létezik a vállalatoknak, amelyekkel jelentős adókedvezményt érhetnek el - írta a kamaraonline.hu.

A társasági adóról szóló törvény szerinti adóalap csökkentő 7§ (1) t) bekezdése szerint az innovációval kapcsolatos projektek során felmerült fejlesztési költségek levonhatók a társasági adóalapból. Ugyanezen törvény adókedvezmény 22/B§ (1) e) pontja szerint a fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási költségekre használható fel. Azaz a technológiai és infrastrukturális költségek után kérhető támogatás.

A vállalkozások számára K+F-fel kapcsolatos beruházás tud megvalósulni, azaz egy új termék, technológia piacra vitele és kapacitás fejlesztése tud létrejönni. Az adókedvezmények terén nagyszerű lehetőség, hogy a fejlesztést közösen dolgozzák ki egyetemmel, kutatóhellyel. Az egyetemi és akadémiai költségek is elszámolhatók a fejlesztés során.

A 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról 9§ (1a) bekezdés szerint a K+F-fel kapcsolatos projektekre maximum 25 százalékos pénzbeli támogatás nyújtható. A támogatást bérekre, bérleti díjakra, anyagköltségre és értékcsökkenés ellentételezésére lehet fordítani. Nincs megkötés a projekt helyszínét tekintve. Abban az esetben javasoljuk erre a kedvezményre a támogatást elszámolni, ha éppen nincs elérhető pályázati forrás. Részletek a teljes cikkben