Kevesebb a beteg, mégis nőtt a műtéti várakozási idő

Bár a sor hossza rövidebb, a várakozási idő emelkedik – derült ki a Nemzeti Egészségbiztosításialap-kezelő (korábbi nevén OEP) lapunk által megismert adatainak elemzéséből. Míg tavaly júliusban 32 704 beteg várt műtéti ellátásra, addig idén februárban már csupán 27 758 páciens szerepelt a listákon – olvasható az mno.hu portálján.

A jó hír ellenére az adatokból mégis az látszik, romlott az érintettek helyzete, ha a várakozási időt vizsgáljuk. Például a gerincstabilizáló műtétek esetében idén februárban már egy évnél is hosszabb, 399 napos volt az átlagos várakozási idő, miközben ugyanez tavaly júliusban még „csupán" 354 nap volt. Ez jelenleg 687 beteget érint, ők akár egy évig is kénytelenek elviselni az állapotukkal járó fájdalmakat, mielőtt megműthetik őket.

Az érintetteknek legtöbbet a Dél-Dunántúlon kell várniuk, ott átlagosan 671 nap telik el a beavatkozásig, míg a legjobb helyzetben jelenleg a dél-alföldi betegek vannak, ott mindössze négy nap után lehetséges a műtét. A várakozók száma is jelentősen eltér: míg a Dél-Dunántúlon 249-en, addig a Dél-Alföldön mindössze 11-en vannak a listán. Ám nem csupán a várakozók száma befolyásolja a műtétig eltelt időt. A legtöbb várakozó (352) Nyugat-Közép-Magyarországon van, esetükben azonban már 173 nap után elvégezhetik a gerincstabilizáló műtétet.

Egyébként a korábbi évekhez hasonlóan most is a már rutinbeavatkozásnak számító szürkehályog-műtétre várnak a legtöbben, 9964-en. Érdekesség azonban, hogy míg a várakozók száma a 2016. júliusi adatokhoz képest 1413-mal csökkent, az átlagos várakozási idő továbbra is épp ugyanannyi, 104 nap. Itt sem mindegy, hogy az ország mely pontján várakozik valaki, ugyanis míg Közép-Magyarországon átlagosan 37 nap után kerülhetnek sorra a betegek, addig a Nyugat-Dunántúlon ez már 113, Észak-Alföldön 105, Észak-Magyarországon pedig 55 nap. Bár a korábbi években jelentősen csökkent a várakozási idő a szürkehályog-műtétek esetében, az utóbbi fél évben stagnált. Februárban 260 nappal volt rövidebb az átlagos várakozási idő a négy évvel korábbinál, és 15 928-cal csökkent a várakozók száma is.

Akkor sem sokkal szívderítőbb a helyzet, ha a jóval bonyolultabb és persze költségesebb térd- és csípőprotézis-műtéteket vizsgáljuk. 2013-hoz képest mindkét beavatkozásnál több ezerrel csökkent a várólistán szereplők száma, és az átlagos várakozási idő is – a térdprotézisnél 429, míg a csípőprotézis esetében 288 nappal –, de a tavalyi adatokhoz viszonyítva itt is hasonló a helyzet, mint a gerincstabilizáló beavatkozásoknál. Vagyis: a térdprotézisnél csökkent a várakozók száma, ám az átlagos várakozási idő eközben 387-ről 410 napra emelkedett. A csípőprotézis esetében is kevesebb a várakozó, miközben várhatóan 344 nap után kerülnek sorra a betegek a tavalyi 311 nappal szemben.

A szakértők szerint az átlagos várakozási idő a legtöbb esetben nem csupán a listán szereplők számától függ. Befolyásoló tényező lehet az elérhető orvosok száma és leterheltsége, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok és a finanszírozási problémák is.