• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kevesebb fogyott a káros élelmiszerekből

Lapszemle Forrás: delmagyar.hu

Negyvenhárommilliárd forintot fizettek be a költségvetésbe a NETA bevezetése óta.

Negyvenhárommilliárd forintot fizettek be a költségvetésbe az egészségre károsnak ítélt élelmiszerek gyártói a népegészségügyi termékadó (NETA) bevezetése óta. Az adónem 2011. szeptember 1-jével lépett életbe, amelyben, ahogy megírtuk, 5 termékcsoport ára – üdítő, energiaital, előrecsomagolt cukrozott készítmény, sós snack és ételízesítő – drágult különböző mértékben - írta a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu.

A tavalyi hatásvizsgálat eredményei alapján a termékadó a lakosság figyelmét hívta fel arra, hogy a magas cukor-, só-, koffeintartalmú, illetve nagy mennyiségben metil-xantin-származékot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása az egészségre káros hatással lehet: a termékadó hatálya alá eső ezen élelmiszerek fogyasztása, kínálata és forgalma is csökkent. A vásárlók 25-35 százaléka fogyaszt kevesebbet, mint egy évvel a felmérés előtt. A fogyasztás csökkenését legmagasabb arányban az áremelkedéssel indokolták a fogyasztók. 20 százalékuk mondta azt, hogy tudomására jutott: a termék fogyasztása egészségtelen – tájékoztatta a lapot az Egészségügyért Felelős Államtitkárság.