• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Keveseknek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

Lapszemle 2022.12.06 Forrás: G7.hu
Keveseknek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A megoldás a magán- és a közfinanszírozott ellátások harmonikus együttélése lenne, amelyben az állam ismeri egy adott régió egészségügyi szükségleteit.

A G7.hu sorozatot indított arról, mitől tudna jól együttműködni a magán- és közfinanszírozott ellátás. A sorozat első írásában Dr. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, egészségpolitikai szakértő adott helyzetértékelést.

A magánegészségügy egyik alapkonfliktusa az orvosi eskü és a közért tenni akaró jó szándékú gondolkodásmód, illetve a gazdasági érdek/profit közti ellentét. Az orvosegyetemen belénk ivódott szellemiség: a köz boldogságáért, az egyén jólétéért, egészségéért való tenni akarás óhatatlanul kerül szembe a befektetői érdekekkel, amely egy betegtől minél nagyobb bevételt, és a teljes klinikától minél nagyobb profitot vár el.

A főként a Covid okozta kapacitásszűkülés a közfinanszírozott ellátórendszeren belül elhozta az elmúlt években a magánellátás soha nem látott virágzását. Komoly, milliárdos befektetésekkel és súlyos tízmilliós nagyságrendű havi költségekkel olyan magánklinikák jöttek létre, amelyek azokat a pácienseket szolgálják ki, akik az állami ellátás keretein belül nem jutnak ellátáshoz – vagy épp azt vélelmezik, hogy nem jutnának hozzá, és ezért már nem is próbálkoznak az állami ellátásban. A magánellátás ma már hatalmas piac, egyes szolgáltatók több mint 200 százalékos növekedést könyvelhetnek el, és ma már nem ismeretlen itt sem a várólista.

A magánszolgáltatók egyik legnagyobb problémája mára szintén a megfelelő szakemberek hiánya lett: egymástól, illetve leginkább az állami ellátásból szívják el a jól képzett, megfelelő betegkörrel rendelkező munkaerőt.

Közben hiába fejlődik a magánellátás, nem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. A hazai magánellátást a profit vezérli, így vannak és lesznek is olyan szolgáltatások, amelyeket a magánellátás nem tud és nem is akar nyújtani, mert nem lehet gazdaságosan fenntartani, vagy egyszerűen nincsen rá fizetőképes kereslet.

A megoldás a magán- és a közfinanszírozott ellátások harmonikus együttélése lenne, amelyben az állam méri és epidemiológiai adatok alapján ismeri egy adott régió lakosságának az egészségügyi szükségleteit. Ezen felül az egyéni és társadalmi egészségnyereség-számítások figyelembevételével tudja, hogy nagyságrendileg milyen és mennyi egészségügyi szolgáltatásra van szükség. Majd ezek alapján reális áron egészségügyi szolgáltatásokat vásárol annak érdekében, hogy hatékonyan ki tudja szolgálni az adott lakosság egészségügyi ellátással kapcsolatos szükségleteit. Továbbiak a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink