Keveset költenek a központi költségvetésből a gyermekekre

Magyarországon GDP-arányosan keveset költenek a központi költségvetésből a gyermekekre, ez derül ki a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi jelentéséből. Van tennivaló az oktatásban is, kevés a fejlesztő pedagógus, a sajátos nevelési igényű gyermekek száma pedig egy év alatt ötezerrel emelkedett, írja az economx.hu.

A költségvetési törvény alapján Magyarország 2023-ra előirányzott kiadásainak 8,4 százalékát, összesen 3335,95 milliárd forintot költött gyermekekre, ez derül ki a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány nyolcadik gyermekjogi jelentéséből.

Nem volt egyszerű dolga a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokat összeszedni az alapítványnak, pedig a  ENSZ Gyermekjogi Bizottsága már 2020-ban felhívta a figyelmet a Magyarországról szóló hatodik időszakos jelentésében, hogy Magyarország „különítsen el a közigazgatás minden szintjén megfelelő emberi, szakmai és pénzügyi erőforrásokat a gyerekekre vonatkozó politikák, tervek, programok és jogalkotási intézkedések végrehajtása érdekében, különös tekintettel az oktatásra és az egészségügyre, és alakítson ki egy olyan rendszert, amely nyomon követi és biztosítja az erőforrások hatékony felhasználását”.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-ig vizsgált, a GDP százalékában közölt adatai alapján mérsékelt csökkenés figyelhető meg a családokra és gyerekekre szánt juttatások mértékében. 

Szociális védelem társadalmi juttatásai között a családra és a gyermekre fordított kiadások csökkentek: 

2022-ben a GDP 1,7 százaléka;

2021-ben a GDP 1,8 százaléka;

2020-ban pedig 2 százaléka jutott.

Úgy fogalmaznak a jelentésben, hogy 2023-ban elképesztően nehéz volt gyereknek lenni és gyereket nevelni. Az infláció  miatt minden kiadás közel ötödével többe került a családoknak. A gyermekekre egyre többet kellett költeni az egészségügyben, az  oktatási rendszerben, és a képesség fejlesztéseknél is. Ennek fő oka, hogy az ingyenes, helyi szolgáltatások sok helyen nem elérhetőek, vagy nem megfelelőek – írja az elemzés.

A szegénységre vonatkozó adatok a KSH-nál még csak 2022-re vonatkozóan voltak elérhetők. Ezek alapján – hosszú idő után –, ez az első év, amikor a szegénységi mutatók romlottak. A gyerekek 24,4 százaléka érintett, egy évvel korábban pedig 18,1 százalék volt.

Tovább nőtt a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyermekek száma, akiknek a szüleik sok esetben csak magánúton találnak segítő szakembert – írják. A 2023/2024-es tanévben tovább nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma.

További részletek az economx.hu-n.