Kezelhetetlenül nagy járványhullám is várhat Magyarországra

A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed. Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Oroszi Beatrix epidemiológus, aki arra a felvetésre is reagált, hogy milyen adatokkal rendelkezik most Magyarország. A Semmelweis Egyetem munkatársa ennek kapcsán kiemelte, hogy a tesztelések száma elérte a kapacitás-korlátot, heti 70 ezer körüli értékről már nem növekszik tovább a tesztek száma.

Valós félelem az, hogy a tesztelési kapacitások idehaza elérték a felső határt és ennek következtében a járványügyi szakemberek nem fogják látni az igazi folyamatokat?

A tesztelések száma valóban elérte a kapacitás-korlátot, heti 70.000 körüli értékről már nem nőtt tovább az elmúlt néhány héten. Persze lehetne, hogy ez azért van, mert a járvány terjedése lassult, és ezért elértünk egy platót, de mi nem ezt gondoljuk. Ha a járványügyi helyzet konszolidálódása miatt volna ez a megrekedés, akkor a pozitív tesztek arányának állandónak kellene lenni, vagy csökkenni kellene. Azt tapasztaljuk azonban, hogy az elmúlt hetekben a pozitív tesztek aránya pont hogy folyamatosan nőtt, már 10 százalék felett van. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján az 5% feletti pozitivitási arány a tesztkapacitások elégtelenségét jelzi.

A járványgörbét a laboratóriumi vizsgálattal megerősített napi új esetek száma rajzolja ki, ezekből a vizsgálatokból azonban kevesebb van, mint amennyire szükség volna ahhoz, hogy az új eseteket azonosítani tudjuk. A surveillance rendszerünk tehát elérte a felső határát, kb. napi 800-1200 eset azonosítására képes. Nem tudhatjuk, hogy ha a tesztelési eljárásrend és kapacitás nem korlátozna, akkor naponta 1 500 új esetünk lenne vagy ennél is jóval több. Az viszont nem igaz, hogy egyáltalán nem ismerjük a járványügyi helyzetet, mert bár valóban kritikusan kell kezelni a napi megerősített új esetszámokat, de van sok más indikátorunk is, amivel meg tudjuk ítélni a járványügyi helyzetet.

Ezek alapján azt gondoljuk, hogy nem lassult érdemben a terjedés, és a platót sem érte el, hanem továbbra is növekvő tendenciát mutat.

Ilyenkor milyen alternatív indikátorokhoz nyúlnak?

A surveillance adatok megbízhatóságának megítélésében a pozitív tesztek arányának vizsgálata nagyon fontos. A laboratóriumi vizsgálattal megerősített napi új esetszám akkor lesz ismét jól használható az előrejelzések készítésében, ha a pozitivitási arányt sikerül 5 % körüli értékre leszorítani. Érdemes ezeket a mutatókat nemzetközi összehasonlításban is megvizsgálni. Ausztriában például a tesztkapacitás folyamatos bővítésével sikerül a pozitív tesztek arányát 5% alatt tartani, ez tehát egyáltalán nem egy lehetetlen küldetés.

További fontos mutatók a súlyos lefolyású kórházi kezelést igénylő esetek gyakoriságának növekedése és a halálozás alakulása.

Ha nagyon romlana a helyzet, akkor a múltbeli adatokhoz viszonyított többlet-halandóság is fontos lehet. Sajnos azonban ezek az indikátorok már csak a folyamat végét mutatják meg.

A folyamat elejéről, a járvány terjedéséről a leggyorsabb és legjobb információt a napi új esetek száma jelentené továbbra is, ha ez az információ megbízható adatokon alapulna.

Hazánkban a COVID-19 járványügyi tendenciák egyre kedvezőtlenebbek. Nem szabad levonni azt a téves következtetést az állandósuló napi esetszámokból, hogy hátradőlhetünk, a járvány a platóhoz ért, az R érték 1 körüli, mert ez nem így van. A közösségi terjedés változatlanul gyors, ezért lassítani kell. Külön kiemelném az egészségügyi dolgozókat: ma még a többségük a fertőzést nem a kórházban, hanem a közösségben kapja el, előfordulhat azonban, hogy a vírust épp ők fogják a fertőzés tünetmentesen zajló időszakában bevinni a kórházakba és ott tovább adni. Tehát a védekezésen nem szabad lazítani! A teljes cikk itt olvasható