Hazánkban a kórházból jelentett CDI fertőzés halálozása meghaladja a heveny szívinfarktus egyéves halálozását!
Nagyságrendileg 10 000 kórházi elbocsátásra körülbelül 28 multirezisztens, tehát az antibiotikumoknak ellenálló „szuper” kórokozóval történő kórházi fertőzés, és 21 véráramfertőzés jut. Ezen felül hazánkban 10 000 kórházból elbocsátott betegre körülbelül 30 clostridium által okozott vastagbél gyulladás eset jut. Ez szám szerint nagyjából 6000 beteget jelent évente - mondta el Dr. Nagy Gergely György, a Debreceni Egyetem szakértőjét, a B-A-Z Megyei Központi Kórház osztályvezető főorvosa az index.hu-nak adott interjúban.
A kórházakból 2018-ban jelentett Clostridioides difficile, röviden CDI fertőzött betegek 32 százaléka meghalt, a páciensek 14 százalékában a halál összefüggött a CDI-vel.
A CDI tehát számottevő terhet ró az egészségügyi ellátókra, mely több európai országot, köztük hazánkat, felkészületlenül ért. A CDI betegek átlagos kórházi tartózkodása 12-37 nap közé tehető, betegenként 5500-11000 Eurós kezelési költséggel. Az Egyesült Államokban epizódonként 3400-10000 dollár közé becsülik a CDI-nek betudható költségeket. Magyaroroszágon, ahol az egészségügyi infrastruktúra és munkaerő költségei alacsonyabbak, mint az európai átlag, a CDI kezelésének inkrementális költsége elérheti a 4000 Eurót.
Nem lehet valahogy megelőzni a CDI kialakulását, például a széles körben reklámozott probiotikumokkal?
Sajnos ebben a kérdésben el kell, hogy keserítsem. A meghatározó szakmai szervezetek nem javasolják a probiotikumok alkalmazását a CDI kezelésére vagy megelőzésére, sőt ezek adása egyenesen ellenjavallott legyengült állapotú, károsodott immunrendszerű vagy már CDI fertőzésben szenvedő egyéneknél. A probiotikumok élő mikroorganizmusokat tartalmazó táplálékkiegészítő készítmények. Számos vizsgálat ellenére sem sikerült azonban meggyőzően bizonyítani, hogy ezek képesek a CDI megelőzésére antibiotikumot szedő betegeknél, sőt arra is vannak bizonyítékok, hogy egyenesen akadályozhatják a károsodott bélfóra helyreállását. Veszélyforrást is jelenthetnek a betegekre, beszámoltak róla, hogy éppen a probiotikummal bevitt mikroorganizmus okozott fertőzést gyenge állapotú betegeknél.
Egy vagy néhány mikroorganizmus keveréke nem helyettesítheti a tápcsatornában élő több ezer baktériumfaj hatásának eredőjét. Ráadásul a bejutatott kis mennyiségű probiotikumnak egy ellenséges környezetben, a gyomor savfürdőjén, a vékonybél emésztőenzimein, az epesavak antibakteriális miliőjén keresztül kéne eljutni és megtelepedni az egyébként antibiotikummal elárasztott bélcsatornában. Nincs meg tehát az a tömeg (biomassza) és sokrétű összetétel (biodiverzitás), ami eséllyel veheti fel a kesztyűt a CDI ellen. A széklettranszplantáció hazai helyzetéről a teljes cikkben