Ki gyógyít majd Európában?

Az orvosi kar elöregedése, az utánpótlás elapadása miatt az Európai Unió országai az úgynevezett "task shifting"-re, bizonyos orvosi tevékenységek szakdolgozókhoz delegálására kényszerülhetnek - mondta Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója a tanácskozás kapcsán. Amíg az orvosi migráció korábban Európán belül, elsősorban a fejlettebb és gazdagabb országok felé zajlott, mára felerősödött a kontinensek közötti vándorlás. Angliának és Franciaországnak azonban még most is jelentős a vonzereje, a franciáknál például 1200 román és ugyanennyi belga háziorvos praktizál, Németországból pedig sokan mennek át a szomszédos Svájcba. Szlovénia nagy bajban van, náluk 50 százalékos az orvoshiány.

A német egészségpénztárak adatai szerint az országban mintegy 800 orvosi álláshely betöltetlen. Jörg-Dietrich Hoppe, a német orvosi kamara elnöke arra figyelmeztetett, hogy a következő tíz évben akár ötvenezer doktor is hiányozhat, mert egyre többen mennek nyugdíjba. A tavaly megürült négyezer háziorvosi praxisból a biztosítók szövetségének adatai szerint legalább hétszázat nem sikerült betölteni. A szituáció ellentmondásos, még soha nem praktizált annyi orvos Németországban, mint ma, 1990 óta 50 százalékkal, 140 ezerre nőtt a betegkasszákkal szerződésben lévő doktorok száma, és még soha nem volt ilyen magas az átlagjövedelmük.

Míg 2007-ben az egészségpénztárak 27 milliárd eurót fizettek ki a díjazásukra, az idén már 33 milliárdot. A kör- és a háziorvosok azonban az átlag alatt keresnek, így a vidéki praxisokban, ahol sem a modern technika, sem a jó munkakörülmények nem hozzáférhetők, különösen fenyeget az orvoshiány.

A frissen végzettek nem vágynak vidékre. Ezért a német kormány lehetővé akarja tenni, hogy a betegbiztosítási pénztárak pénzügyi támogatással csábítsák vidékre az orvosokat. Ezek egyike a szigorú gyógyszerfelírási és kezeléselszámolási szabályok enyhítése lenne. Feloldanák például a vidéki doktorok esetében azt a szabályt, hogy az azonos hatóanyagok közül a legolcsóbbat kell felírni. A csábítócsomagra a kormány törvénytervezete 150 millió eurót szánna.

Korántsem ilyen bőkezű a magyar Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), sőt, a Széll Kálmán-terv miatt a tavalyival azonos nagyságú, 300 milliárdos gyógyszerkasszában 26 milliárdos megtakarítást ír elő. Ezt többek között egyfajta indikátorrendszerrel kívánja elérni a kormányzat: az egyes terápiákra ajánlott készítmények közül az olcsóbbat választó praxisok pár tízezer forinttal többet kaphatnak az átlagosan 800 ezer forintos havi OEP-összegnél.

Ez az egyik legrosszabb háziorvosi díj az unió tagállamaiban. Nem csoda, ha kevés fiatal választja e szakmát, a kétéves rezidensi szakképzést követően mindössze negyedük marad meg a háziorvoslásban.

A kormány által a héten elfogadott Semmelweis-terv az ágazat strukturális átalakítását és azt célozta meg, hogy a kórházcentrikusság helyett az alap- és a járóbeteg-szakellátásra fókuszálnak - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Az ágazat sorsfordító kérdése nálunk is a humánerőforrás-krízis.