• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ki tudták iktatni a szorongás génjét - egereknél

Lapszemle 2023.06.23 Forrás: Qubit
Ki tudták iktatni a szorongás génjét - egereknél

Nemcsak a szorongás és a depresszió, hanem az izomdisztrófia, a tüdőrák vagy a HIV-fertőzöttség kezelésében is hatásos lehet.

A szorongásért és a depresszióért felelős gén kiiktatását célzó génszerkesztési technológiát fejlesztettek amerikai kutatók, ami noninvazív eljárással képes a Cas9 enzim agyba juttatására. A CRISPR/Cas9 eljárás lényege, hogy az agyba jutva a sejtek DNS-ében képes változásokat végrehajtani egy speciális RNS irányításának megfelelően. Ennek köszönhetően nemcsak a szorongás és a depresszió, hanem az izomdisztrófia, a tüdőrák vagy a HIV-fertőzöttség kezelésében is hatásos lehet, írja a Qubit

A módszert egyelőre csak egereken tesztelték, de az első eredmények biztatóak, írja a New Atlas. A kutatók intranazális, vagyis orron keresztüli adagolással próbálkoztak, és azt vizsgálták, hogy sikerül-e kiiktatni a szerotonin-receptor (HTR2A) génjét, ami a szerotonin elérhetőségének változtatásáért felelős.

 

A szerotonin neurotranszmitter (agyi ingerületátvivő anyag) alacsony szintje jellemző a depressziós és szorongó pácienseknél. Számukra szelektív szerotonin visszavétel gátló gyógyszereket (SSRI-ket vagy szelektív szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlókat, SNRI-ket) írnak fel. Ezek az agy szerotoninszintjének növelésében tudnak segíteni, ami így a hangulat javulásához és a szorongásszint csökkenéséhez vezethet.

Az intranazális adagolás előnye, hogy az idegpályákon keresztül jutnak be a terápiás szerek a központi idegrendszerbe, kikerülve így az agy-vér gátat, ami a vérből a káros anyagok agyba jutását akadályozza meg. Sajnos ez sokszor azt is jelenti, hogy gyógyszerek sem jutnak át az agyszövetbe a keringésből. Ezért kerestek a kutatók olyan megoldást, amivel biztosíthatják a génszerkesztő anyag célba érését.

További részletek a Qubit cikkében.