Kiebrudalják a magánlaborokat a közkórházakból

A kormány novemberben kirakja az állami kórházak laboratóriumainak működtetésére szerződött magáncégeket a közintézményekből. Az összes kórházi labor átalakul, mert ősztől egy állami megalabor vizsgálja majd meg a mintákat, a tervezet készítőinek szándéka szerint eltanulva a magáncégek módszereit. Az Orbán-kormány eddigi legkockázatosabb terve során a laborgépek nagy részét is lecserélnék, az összes laboros munkáltatója megváltozna. Az egésztől a költségek 20-30 százalékos lefaragását várják. Szerintünk elszámolják magukat - írta a válaszonline.hu.

Hogyan kerül egy állami kórházba magánszolgáltató? Hasonlóan, mint amikor egy iskola, egy stadion működtetésbe adja a büféjét. A laboratórium is egy különálló, speciális egység, könnyen kiszervezhető. Ráadásul az egészségügyi megszorítások rendre itt kezdődnek: nem véletlen, hogy a kórházak szabadulnának a gondtól, és az elmúlt 15-20 évben sorban adták ki a laborokat magáncégeknek.

Miért működik valami a fizetős egészségügyben? Miért döccen meg az állami ellátás, akkor is, ha ugyanaz a magáncég áll mindkettő mögött?

Két megfejtés kínálkozik. Az egyik Takács Péter egészségügyi államtitkáré, aki a Válasz Online kérdésére korábban azt felelte: a laboratóriumok működtetése „iszonyatosan pazarló, parciális érdekek mozgatják”, olyan helyen is van labor telepítve, ahol ennek nincs racionális indoka. A szakpolitikus a megoldást abban látja, hogy a kormány visszaveszi az összes állami kórház laborszolgáltatását a magáncégektől, és maga fogja működtetni azokat.

Van egy másik magyarázat is az állami ellátás gondjaira. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) a járóbetegeket ellátó laboratóriumi kasszába 2008 és 2014 között évente 21-22 milliárd forint jutott. Ugyanerre a célra 2021-ben az állam 24 milliárd forintot költött. Másfél évtized alatt alig nőtt a büdzsé. A laboratóriumi költés igen, csak a pénzt a betegek kényszerből privátban tették bele, saját zsebükből pótolva ki az állami ellátásból hiányzó összeget.

2021-ben Magyarország 11 eurót fordított lakosonként laboratóriumi vizsgálatokra (vélhetően azért, mert a lakosság is mélyen a zsebébe nyúlt), a lengyel adat 14, a cseh 25, a szlovák 61 euró. Az EU27 átlaga 40 euró volt. Rendkívüli a lemaradásunk, pedig a háttérbeszélgetéseinkben és a hivatalos kormányközlésekben is visszaköszönő leggyakoribb közös mondat az, hogy a diagnosztika 70 százalékban a laboratóriumi eredményeken alapul.

Cégek, érvek, tervek, tények a teljes cikkben